van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Nyugdíj típusok - öregségi és özvegyi nyugdíj

A 1997-től alakult ki a nyugdíjrendszer ún. hárompilléres modellje, a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszert (I. pillér) kiegészítette a tőkefedezeti elven működő, ugyancsak kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (II. pillér), illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere (III. pillér) (mely később kiegészült a negyedik pillérként emlegetett, szintén önkéntes, nyugdíj-előtakarékossági számlákkal).

Az I. pillérnek nevezett kötelező nyugdíjbiztosítás, felosztó-kirovó elven működik. Ebben az időskori ellátások a társadalmi szintű szolidaritáson alapulnak, amelyben az aktív korosztályok mindenkori járulék-befizetései teremtik meg a nyugdíjak fedezetét. A rendszerbe befolyó pénzt azonnal felosztják azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat aktív korukban a korábbi járulékfizetésükkel teremtették meg.

2010-ben a Kormány intézkedéseinek eredményeképpen a magán-nyugdíjpénztárak tagságának túlnyomó hányada átlépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ezzel gyakorlatilag megszűnt a nyugdíjrendszer II. pillére.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiegészítésére továbbra is működnek III. pillérként az önkéntes megtakarítási formák, kiegészítő nyugdíjpénztárak, amelyek egyösszegű, vagy járadékszolgáltatást nyújthatnak.



Saját jógú nyugellátások - Öregségi nyugdíj

Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár. A nők esetén elegendő egyetlen feltétel is, a 40 év jogosultsági idő megszerzése.




Hozzátartozói ellátások - Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa, bejegyzett élettársa az öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek elhunyt házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Özvegyi nyugdíj esetén két típust különböztetünk meg: ideiglenes özvegyi nyugdíjat (a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás megkönnyítésére), és a "rendes" özvegyi nyugdíjat (a hosszabb időn át járó özvegyi nyugdíj).


Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

  • a házastárs halálától legalább egy évig vehető igénybe
  • vagy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig
  • vagy fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek nevelése esetén a gyermek harmadik születésnapjáig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.



Az özvegyi nyugdíjra - ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően - az jogosult, aki

  • házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte
  • vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50%-os)
  • vagy fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj megalkotása a múlt századi egykeresős családmodellre épített: azért kapott özvegyi nyugdíjat a nő, mert a férj volt az egyedüli a kereső a családban, így ha a férfi meghalt, az özvegye és gyermekei nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Ebben az egykeresős családmodellben a feleség saját jogon nem szerezhetett nyugdíjjogosultságot, hiszen nem dolgozott. A saját nyugdíj csak a férfiak kiváltsága volt.

Az özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha a férj/feleség halálával megszűnő jövedelmet az özvegy - önhibáján kívül - nem tudja még részben sem pótolni, így mind a saját, mind a gyermekei megélhetése veszélybe kerül.

Az özvegyi nyugdíj mértéke annak, aki saját magára nézve öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy esetén, aki rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban

  • nem részesül, akkor hatvan százaléka
  • részesül, akkor harminc százaléka

annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.



Az özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg automatikusan, az özvegyi nyugdíjat minden esetben az özvegynek kell igényelnie.

Így változott 2010 óta a teljes öregségi és özvegyi nyugdíj összege és a jogosultak létszáma »


Van véleményed a nyugdíjról? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatár    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Nyugdíj utalás időpontjai    |    Kalkulátor    |    KATÁ-s nyugdíj


Tetszett?! FB Ajánlom Reddit Megosztom Twitter Megosztom

"Bármit elérhetsz az életben, ha elegendő embernek segítesz elérni azt, amit ők akarnak."
(Zig Ziglar)

» oldaltérkép «
 
minket itt is megtalálsz