Nyugdíjkorhatár 2025-ben

A Kormány a fenntartható nyugdíjrendszer elérése érdekében folyamatosan változtatja mind a nők, mind a férfiak nyugdíjba vonulásának feltételeit. Mindkét nem számára az öregségi nyugdíj jogosultságának feltétele a szolgálati idő (1) és a nyugdíjkorhatár (2).

1. A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjjárulék befizetésre került (a jövedelemből vagy keresetből levonva). A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Ha valakinek nincsen elegendő szolgálati ideje, akkor nem jogosult a nyugdíjra.

A teljes öregségi nyugdíj - aminek összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum - feltétele, hogy a kérelmező legalább 20 ledolgozott évvel rendelkezzen. Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte a kérelmező, viszont csak legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor öregségi résznyugdíjra - melynek összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum - számíthat a teljes öregségi nyugdíj helyett.

A szolgálati idő főleg a részmunkaidős, a mindenkori minimálbérnél kevesebbet keresők és a KATÁ-s vállalkozók számára fontos.

2. A magyar nyugdíjkorhatár 2025-ben 65 év. A nők korkedvezményes (40 év szolgálati idő - "nők40") nyugdíján kívül jelenleg nincs különbség a női és férfi nyugdíjkorhatárban.

A Kormányzat 2010 óta apró lépésekben emelte meg a nőknél és a férfiaknál egyaránt a nyugdíjkorhatárt. A magyar nyugdíjkorhatár 2022. január 1-jétől emelkedett 65 évre azok számára, akik 1957-ben vagy később születettek.

A 64-75 éves korosztályban minden tízedik nyugdíjas dolgozik a nyugdíj mellett. Ők voltaképpen nem vonultak vissza a nyugdíjkorhatár betöltésével, csak nyugdíjat kapnak. Sok nyugdíjas nem állhat le a munkavégzéssel annak ellenére, hogy végigdolgozta az életét, fizette a járulékokat, mert kevés a nyugdíja.

• sokakat az alacsony nyugdíj készteti munkára
• orvosokra, pedagógusokra óriási szükség van, így nem engedhetik meg a visszavonulást
• van, aki úgy érzi, hogy ha tovább dolgozik, tovább marad friss, a munka élteti

Nyugdíjaskorú foglalkoztatottak száma Magyarországon (ezer fő)

Forrás: KSH

A Kormány nem titkolja, hogy (a nagyobb adóbevételek miatt természetesen) tovább növelné a jövőben az idősek munkaerőpiaci aktivitását a munkaerőhiány enyhítése miatt.

Hány évet kell tehát dolgozni a nyugdíjhoz?

A résznyugdíjhoz legalább 15, a teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 évet.

Ha valakinek nincs biztosítási jogviszonya, akkor alapesetben a szolgálati ideje sem növekszik. Ilyen esetben megállapodás köthető, és a mindenkori minimálbér 22 százalékának megfelelő havi befizetéssel nyugdíjalap és szolgálati idő szerezhető. Ez alkalmazható akkor is, ha a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik. Ilyenkor ezt a legfeljebb öt évet lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához (Nők 40) szükséges jogosultsági idő hiányzó részének megszerzésére ilyen megállapodás azonban nem köthető.
A szolgálati idő vásárlásának feltételeiről bővebb információk a Magyar Államkincstár honlapján olvashatók.

Magyar népesség öszetétele korcsoportok szerint

Van véleményed a nyugdíjkorhatár alakulásáról? Oszd meg velünk!

Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Nyugdíjas infláció    |    Nyugdíjkorhatár    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Nyugdíj utalás időpontjai    |    KATÁ-s nyugdíj    |    Egyéni nyugdíjszámla