KATA adózás nyugdíj vonatkozásai

A KATA - kisadózó vállalkozások tételes adója - vonzó adózási feltételeket biztosít, mert havi 25.000, 50.000 vagy 75.000 forint befizetésével évi 12 millió forintos bevételig az adókötelzettség nagy része lerendezhető.
Ennek az adózási formának viszont van egy jelentős hátránya nyugdíj szempontból. Ezt nézzük most meg.

A "főállású" KATA havi díja 50.000 Ft, amit akkor fizetünk, ha vállalkozásunk mellett nincs bejelentett főállású (legalább heti 36 óra munkaviszony) munkahelyünk. Ez a befizetés alacsony járulékalapot biztosít, ezért ha magasabb nyugdíjat szeretnénk, lehetőségük van havi 75.000 forint adót is fizetni.

Ha rendelkezünk legalább heti 36 órás bejelentett munkaviszonnyal, akkor csak 25.000 forint adót kell befizetnünk havonta, így "mellékállású" KATÁs-ként a többi járulékot a munkahely fizeti. Ugyanennyit kell fizetni, ha a KATA adózást nyugdíj mellett választjuk.

A fenti összegeken felül már csak a helyi iparűzési adót kell megfizetnünk.

A leendő nyugdíj

Az állami nyugdíj mértékét két fő dolog határozza meg:

• nyugdíjalap, ami a havi jövedelem után befizetett nyugdíjjáruléktól függ
• szolgálati idő, ami pedig a ledolgozott éveket jelenti

A KATA szerinti nyugdíj mindkét összetevőt nézve hátrányból indul egy alkalmazotti viszonyhoz képest, még minimálbéreshez képest is.
Míg alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a KATA nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem a havi befizetett adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe és ebből állapítanak meg egy jövedelmet (és nyugdíjalapot).

A szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, ahol keresetünk legalább a mindenkori minimálbér összege volt. Amikor ennél kevesebbet kerestünk, azt az évet a nyugdíjszámításnál arányosítva – rövidebb időnek – számítják.

Ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóként KATA vállalkozásunkkal, akkor 2023-ban 1 teljes év KATA vállalkozói jogviszony a nyugdíjszámításnál csak 0,47 évnek számít a szolgálati időt tekintve: 108.000 / minimálbér (232.000) = 0,465 év * 365 (nap) = 170 nap

Ez a helyzet pedig az évek alatt egyre csak romlik, hiszen évről-évre nő(tt) a minimálbér értéke, a kötelező adó összege nem emelkedik, az olló így egyre nyílik, tovább csökkentve ezzel a KATA nyugdíjba számító szolgálati évek számát és a nyugdíj összegét.

* A figyelembe vehető bér az év közepén változott.

KATA-s vállalkozóként a szolgálati idő kiesést úgy orvosolhatjuk, ha a magasabb, 75.000 forintos adót fizetjük, mivel ebben az esetben a nyugdíjalap 179.000 Ft, ami 2023-ban - már éppen - sem annyi, mint a minimálbér, így 2023-ban 1 teljes év KATA vállalkozói jogviszony a nyugdíjszámításnál 0,771 évnek számít a szolgálati időt tekintve: 179.000 / minimálbér (232.000) = 0,771 év * 365 (nap) = 282 nap
Tehát ebben az esetben is egy év KATA vállalkozásban eltöltve kevesebb mint egy teljes évnek számít.

Teljes öregségi nyugdíj feltétele

A teljes öregségi nyugdíj - aminek összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum – feltétele, hogy a kérelmező legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezzen. Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte a kérelmező, viszont csak legkevesebb 15 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor öregségi résznyugdíjra – melynek összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum – számíthat a teljes öregségi nyugdíj helyett.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy aki KATA vállalkozóként ledolgozik pl. 40 évet, majd jelentkezik nyugdíjra, akkor szembesülhet vele, hogy nincs meg (vagy csak éppen eléri) a teljes nyugdíjra jogosító 20 év szolgálati ideje.

Van véleményed a nyugdíjról? Oszd meg velünk »