Nyugdíjemelés, -korrekció, -prémium 2023
A Kormány a korábbi évek gyakorlatát követve a tervezett infláció mértékével emelte a nyugdíjak összegét.
Ennek megfelelően a Kormány tervei szerint 2023. január 1-től mindenki számára 15 százalékkal növekedett a nyugdíj összege.
A nyugdíjemelés minden nyugellátásra vonatkozik, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedett a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság,
a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is.
Nyugdíjemelés kalkulátor 2023. január
Visszamenőleges nyugdíjkiegészítés, nyugdíjkorrekció 2023-ban
A jogszabály szerint, ha az infláció legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges
hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és
a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja.
Minden előrejelzés szerint 19 százalék feletti lesz a 2023. évi pénzromlás.
Az éves nyugdíjas infláció április hónapban: 25,3 százalék
A kormány ígérete szerint amennyiben az év első 8 hónapjában az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja az éveleji nyugdíjemelés mértékét, akkor
korrekciót (kiegészítést) hajt végre. A grafikonon az év eleji nyugdíjemelés szintje és a korrekcióval növelt szint is látható. A többi önmagáért beszél.
(
27,4 + 26,9 + 26,7 + 25,3 ) / 4 = 26,58
Az év eleje óta elmúlt 4 hónap alatt az átlagos éves nyugdíjas infláció 26,58%, a normál háztartások inflációja 25,08% volt.
Nyugdíjprémium és számítása 2023-ban - Mennyi lesz a nyugdíjprémium összege?
Mit jelent a nyugdíjprémium? 2009 óta (tehát nem a Fidesz kormány találmánya) ha a tárgyévben a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az
államháztartás egyenlegcélja teljesülni látszik, akkor novemberben nyugdíjprémium kerül kifizetésre annak,
aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi, rokkantsági,
baleseti rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátásban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a rehabilitációs járadékot) részesül
és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte.
A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
- a bruttó hazai termék (GDP) növekedés várható mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4
- a nyugdíj november havi összegének 25 százaléka, de maximum 20 ezer forint.
Tehát a nyugdíjprémium legfeljebb 80 000 Ft lehet.
Nyugdíjprémium az elmúlt években
| Év | GDP (%) | Nyugdíprémium (Ft) |
|---|
| Kalkulált | Tény | Tény | Eltérés |
|---|
| 2018 | 4,4 | 5,4 | 18 000 | -10 000 |
| 2019 | 4,6 | 4,6 | 22 000 | 0 |
| 2020 | - | -5,1 | 22 000 | 0 |
| 2021 | 7,5 | 7,1 | 80 000 | +8 000 |
| 2022 | 4,0 | 4,6 | 10 000 | -12 000 |
Eltérés: A Kormány által kalkulált GDP és a tényleges GDP közötti különbségből adódó eltérés. A pozitív előjelű a nyugdíjasok számára kedvező, a negatív előjelű hátrányos eltérést jelent.
Nyugdíjemelés az elmúlt években
Egy 2011-es törvény szerint a kormány 2012-től a soron következő évben várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést,
majd pedig a végleges inflációhoz.
Ha a tervezett inflációs érték kisebb, mint a tényleges, akkor a különbözetet utólag egyösszegben jóváírják.
Ha a várható inflációt túlbecsülik, akkor viszont a plusz pénz nem kerül levonásra. Ez a szabály a 2016 előtti alacsony, de kormányzati szinten
túlbecsült inflációjának köszönhetően a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte.
Azóta viszont változott a trükk: az infláció az év második felében száll el, viszont csak az első 8 hónap átlagos nyugdíjas inflációja a mérvadó a
nyugdíjemelésnél.
| Nyugdíjemelés 2010 óta |
|---|
| Év | Nyugdíjemelés | Infláció | Svájci
indexálás* |
|---|
| Normál | Nyugdíjas |
|---|
| 2010 | 1,6% | 4,9% | 4,5% | 3,1% |
| 2011 | 4,3% | 3,9% | 4,4% | 4,6% |
| 2012 | 5,8% | 5,7% | 5,7% | 5,2% |
| 2013 | 5,2% | 1,7% | 1,5% | 2,6% |
| 2014 | 2,4% | -0,2% | -0,6% | 1,4% |
| 2015 | 1,8% | -0,1% | 0,4% | 2,1% |
| 2016 | 1,6% | 0,4% | 0,6% | 3,3% |
| 2017 | 2,4% | 2,4% | 2,3% | 7,7% |
| 2018 | 3,0% | 2,8% | 2,7% | 7,1% |
| 2019 | 3,4% | 3,4% | 3,5% | 7,4% |
| 2020 | 4,0% | 3,3% | 3,8% | 6,5% |
| 2021 | 4,8% | 5,1% | 4,6% | 6,9% |
| 2022 | 14,0% | 14,5% | 15,2% | 16,3% |
| 2023 | 15,0% | ? | ? | ? |
Azokban az években, ahol a Nyugdíjemelés oszlopban zöld szám található, ott a nyugdíjemelés mértéke
meghaladta a nyugdíjas infláció mértékét.
* Svájci indexálás: Korábban a nyugdíjemelés ugyanis fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás),
tehát azokban az években amikor jól ment a gazdaságnak, infláció felett emelkedtek a nettó bérek, az magával húzta a nyugdíjakat is,
vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az
inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.
A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot,
ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíjemelést.
(Azóta pedig volt néhány jó éve a magyar gazdaságnak.)
Van véleményed a nyugdíjemelésről? Oszd meg velünk »
|
