van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Nyugdíjemelés 2020

A Kormány a korábbi évek gyakorlatát követve a tervezett infláció mértékével emelte a nyugdíjak összegét.
Ennek megfelelően 2020. január 1-től mindenki számára 2,8 százalékkal, azaz az infláció tervezett mértékével növekedett a nyugdíj összege. A nyugdíjemelés minden nyugellátásra vonatkozik, így az öregségi nyugdíj mellett emelkedik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági- és rehabilitációs ellátás és a baleseti járadék összege is.



Visszamenőleges nyugdíjkiegészítés, nyugdíjkorrekció 2020-ban

A kormány azt ígéri, hogy amennyiben 2020-ban az első 8 hónapban az átlagos pénzromlás mértéke meghaladja a 2,8 százalékot, akkor korrekciót (kiegészítést) fog végrehajtani. A jogszabály szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja.



Várható nyugdíjemelés 2021-ben

A következő évben csak az ideihez hasonló mértékben, 3,0 százalékkal emelik januárban a nyugdíjakat – derült ki a kormány által közzétett makrogazdasági prognózisból. (Annak ellenére, hogy minden előrejelzés szerint 3 százalék feletti lesz a 2021. évi drágulás.)
2021-ben jön a 13. havi nyugdíj első részlete is.
Mivel a Kormány 4,8%-os gazdasági növekedéssel számol, így várhatóan újra lesz nyugdíjprémium is.


Nyugdíjemelés az elmúlt években

Egy 2011-es törvény szerint a kormány 2012-től a soron következő évben várható infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjemelést, majd pedig a végleges inflációhoz.
Ha a tervezett inflációs érték kisebb mint a tényleges, akkor a különbözetet utólag egyösszegben jóváírják. Ha a várható inflációt túlbecsülik, akkor viszont a plusz pénz nem kerül levonásra. Ez a szabály a 2016 előtti alacsony, de kormányzati szinten túlbecsült inflációjának köszönhetően a nyugdíjak reálértékének növekedését eredményezte (lásd "Reál nyugdíjemelés" oszlop). Azóta viszont változott a trükk: az infláció az év második felében száll el, viszont csak az első 8 hónap átlagos inflációja a mérvadó a nyugdíjemelésnél.


Nyugdíjemelés 2010 óta
ÉvNyugdíjemelés Infláció Reál
nyugdíjemelés
20101,6%4,9%-3,3%
20114,3%3,9%0,4%
20125,8%5,7%0,1%
20135,2%1,7%3,5%
20142,4%-0,2%2,6%
20151,8%-0,1%1,9%
20161,6%0,4%1,2%
20172,4%2,4%0,0%
20183,0%2,8%0,2%
20193,4%3,4%0,0%
20202,8%??
20213,0%??

Korábban a nyugdíjemelés ugyanis fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években amikor jól ment a gazdaságnak, infláció felett emelkedtek a nettó bérek, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíj emelést. Azóta pedig volt néhány jó éve a magyar gazdaságnak

Észrevétel: az átlag nyugdíj összegének évről-évre való növekedése eltér a nyugdíjelemés mértékétől, mert az újonnan nyugdíjba vonulók kezdőnyugdíja többnyire magasabb mint a meglévő nyugdíjak összegének átlaga.




13. havi nyugdíj (nyugdíjprémium helyett)

2021-től kezdve évente fokozatosan kerül visszavezetésre a 13. havi nyugdíj.
Az első évben egy-, a második évben kettő-, a harmadikban háromheti nyugdíj jár majd, míg végül 2024-ben egy teljes havi plusznyugdíjat (13. havi) kapnak a nyugdíjasok, és onnantól minden évben egy teljes 13. havi nyugdíj jár. Elsőként 2021 februárjában érkezik egy hetivel (negyedhavival) több nyugdíj.
A jelenlegi gazdasági helyzetet nézve a nyugdíjprémium aktualitását vesztette.

Mit jelent a nyugdíjprémium? 2009 óta (tehát nem a Fidesz kormány találmánya) ha a tárgyévben a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás egyenlegcélja teljesülni látszik, akkor novemberben nyugdíjprémium kerül kifizetésre annak, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy hozzátartozói nyugellátásban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és a rehabilitációs járadékot) részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a tárgyévet megelőzően betöltötte.

A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata:
- a bruttó hazai termék (GDP) növekedés várható mértékének 3,5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4
- a nyugdíj november havi összegének 25 százaléka, de maximum 20 ezer forint.


Van véleményed a nyugdíjemelésről? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatár    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    KATÁ-s nyugdíj

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook vagy Twitter oldalunkat!