Egyéni nyugdíjszámla az állami rendszerben

Sokan nem tudnak róla, de a legtöbb magyarnak 2013 óta (bár 2011-re ígérte a kormány) van állami egyéni nyugdíjszámlája, ami persze teljesen mást jelent, mint a magánnyugdíjpénztárak esetében volt. Ha van ügyfélkapu regisztrációnk, bármikor ellenőrizhetjük, mennyit fizettünk be eddig az állami nyugdíjrendszerbe.

Az egyéni nyugdíjszámla nem megtakarítási konstrukció, hanem a kereset/fizetés alapú nyugdíj megállapítására, illetve önellenőrzésre alkalmas csupán, tehát tájékoztató jellegű, kisarkítva inkább pontgyűjtésnek fogható fel. Nem tartják rajta nyilván annak a 3 millió embernek a korábbi befizetéseit, akiknek elvették magánnyugdíjpénztári megtakarításait. A visszamenőleges jóváírásra csekély esély mutatkozik, mert az akkor államosított vagyon azóta már köddé vált.

Egyéni nyugdíjszámla egyenleg lekérdezésének lépései

• Lépjünk be Társadalombiztosítási egyéni számla megtekintő oldalára
• Válasszuk balra fent a "Kivonat megtekintése" menüpontot
• Átkerülünk az Ügyfélkapu oldalra, ahol jelentkezzünk be az Ügyfélkapu adatainkkal (felhasználónév és jelszó)
• Adjuk meg a TAJ számunkat
• Összegezve és évekre bontva láthatjuk az adatokat; az adott évre, a "Részletek megjelenítése" pontra kattintva láthatjuk a havi bevallásokat

A füstbe ment 3000 milliárd forint története (és a meg nem valósult nyugdíj ígéretek)

2010 októberében fogadta el a parlament, hogy 14 hónapra átirányítja a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat az állami nyugdíjrendszerbe azért, hogy havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjkasszában maradhasson. Ekkor megszüntették a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot, és lehetőséget teremtettek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre.

A novemberben kidolgozott részletek szerint aki nem lép át az állami nyugdíjrendszerbe az a jövőben nem kap állami nyugdíjat. Az ígéret szerint az állami nyugdíjrendszerbe átlépők megtakarításait egyéni nyugdíjszámlán vezetik majd és a megtakarítás örökölhető lesz, a vagyont pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fogja egybegyűjteni.
A kormány nyugdíj-hozzájárulássá nevezte át a munkáltatói járulékot, így ugyanis a magánpénztárakban maradóktól is el lehet vonni az állami nyugdíjbefizetést. Ráadásul a járulékkal ellentétben a hozzájárulásnál nincs ellenszolgáltatási kötelezettség.

Decemberben véglegessé vált, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradók 2011. január 31-ig nyilatkozhatnak maradási szándékukról. Az ekkor elfogadott jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, hozamgarantált tőke feletti összeget (reálhozam), illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba helyezhetik, de jóváírathatják az állami nyugdíjrendszernél vezetett egyéni nyugdíjszámlájukon is.
Aki magánnyugdíjpénztári tag akart maradni, annak szándékáról személyesen kellett nyilatkoznia. Aki nem nyilatkozott, annak tagviszonya automatikusan megszűnt március elsején.

2011 februárban - a kormány egyoldalú feltételrendszerének következtében - a hajdani 3 millió magánnyugdíjpénztári tag hozzávetőleg 97 százaléka az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés mellett döntött. Mindössze 102 ezer magánnyugdíjpénztári tag mondott nemet az állami nyugdíjrendszerre. Orbán Viktor ekkor közölte, hogy még az idén átáll az állam az egyéni számlás nyugdíjrendszerre.

Júniusban elkezdődött a magánnyugdíjpénztári vagyon olvadása, a pénztárak elkezdték volt tagjaik vagyonát eljuttatni az államnak. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki. A visszajuttatás után jelentősen csökkent az államadósság.

A magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának utolsó lépéseként augusztus elején elindult a reálhozamok kifizetése is, miután a magánnyugdíjpénztárak visszaigényelték az egykori ügyfeleiknek járó reálhozamokat az Államadósság Kezelő Központtól.

2013 végére, bő két és fél év alatt a 3000 milliárd forintos (pontosan 2945,3 milliárd Ft) magánnyugdíjpénztári vagyont teljes egészében sikerült elkölteni: 2130 milliárd forint ment el adósságcsökkentésre és IMF-hitel visszafizetésre, 460 milliárd forint nyugdíjak kifizetésére, 233 milliárd forint a visszalépő magánnyugdíjpénztár tagok reálhozamára. Ezt meghaladóan még volt lehetőség 200 milliárd forint értékben vagyonátadásra az MNV Zrt.-nek.

2014 január végével megszűnt - a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon kezelésére létrehozott - Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.

Van véleményed a nyugdíjról? Oszd meg velünk »