van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Betegszabadság és táppénz 2020

Annak aki munkaviszonnyal rendelkezik és saját betegsége miatt, vagy szülőként gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az így kieső jövedelem egy részét vagy az egészségbiztosítás, vagy a munkáltató pótolja.

Betegszabadság

A munkáltató a munkavállalónak saját betegsége miatt naptári évenként összesen 15 munkanap betegszabadságot biztosít. Ez azt jeleneti, hogy az évesen összesített betegség első 15 munkanapjára betegszabadság vehető igénybe.
Ha valaki év közben kezdett el dolgozni az adott munkahelyen, akkor a betegszabadságnak az évre arányosított részére jogosult (mint a szabadság esetén).

A betegszabadság alatti jövedelempótlást nem a TB, hanem a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ami bruttó összeg, tehát adó- és járulékköteles. A betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos, vagy a kórház igazolja.

Nem betegszabadság az, amikor üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti válunk keresőképtelenné, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség idejére sem betegszabadság jár, hanem már az első napoktól táppénz. Amúgy a táppénz a betegszabadság (15 napjának) lejártát követő naptól jár.

A betegszabadság csak a munkaviszony fennállásáig jár: a munkaviszony megszűnésével megszűnik az arra való jogosultság is, és az egyéni vállalkozó sem kaphatja.

Táppénz

Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, azaz táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.

A Kormány 2011-ben maximálta a táppénz összegét, emellett a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentette.

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook vagy Twitter oldalunkat!