Betegszabadság vagy táppénz 2023-ban

Annak, aki munkaviszonnyal rendelkezik és saját betegsége miatt, vagy szülőként gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az így kieső jövedelem egy részét vagy az egészségbiztosítás, vagy a munkáltató pótolja.
A sokak által ismert betegszabadság és táppénz fogalmak között különbség van (és nem választható, hogy melyiket kérjük).

Betegszabadság

A munkáltató a munkavállalónak saját betegsége miatt naptári évenként összesen 15 munkanap betegszabadságot biztosít. Ez azt jeleneti, hogy az évesen összesített betegség első 15 munkanapjára betegszabadság vehető igénybe.

Ha valaki év közben kezdett el dolgozni az adott munkahelyen, akkor a betegszabadságnak az évre arányosított részére jogosult, mint a normál szabadság esetén. Azaz, például akinek július 1-jén kezdődött a munkaviszonya, annak 8 munkanap betegszabadság jár, mert a felet elérő töredéknapot egészként kell figyelembe venni. Ugyanakkor a törvény nem írja elő az arányosítást az év közben megszűnő munkaviszony tekintetében:

Nincs jelentősége, hogy a munkaviszony meddig áll fenn, mindig 15 munkanap betegszabadság jár a munkavállalónak. Akkor is 15 munkanap betegszabadság jár a munkavállalónak, ha pl. márciusban megszűnik a munkaviszonya. A következő munkahelyen áprilisi munkakezdéssel az arányosítás miatt 11 munkanap betegszabadság jár az év hátralévő idejére. A sokat betegeskedő és gyakran munkahelyet váltó munkavállaló így egy naptári évben 15-nél jóval több napot is betegszabadságon lehet.

A betegszabadság alatti jövedelempótlást nem a TB, hanem a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, ami bruttó összeg, tehát adó- és járulékköteles (mint a munkabér). A betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos, vagy a kórház igazolja.

Nem betegszabadság az, amikor üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti válunk keresőképtelenné, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség idejére sem betegszabadság jár, hanem már az első napoktól táppénz. Amúgy a táppénz a betegszabadság (15 napjának) lejártát követő naptól jár.

A betegszabadság csak a munkaviszony fennállásáig jár: a munkaviszony megszűnésével megszűnik az arra való jogosultság is, és az egyéni vállalkozó sem kaphatja.

Táppénz

A betegszabadság lejártát követően táppénzre lesz jogosult az, aki továbbra is keresőképtelen vagy az, aki gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját. Az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, azaz táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.
Fontos különbség a betegszabadság és a táppénz között, hogy míg táppénzre az is jogosult, akinek a gyermeke beteg, addig betegszabadságot a munkavállaló kizárólag saját betegsége miatt igényelhet.

A táppénz az orvos által igazolt keresőképtelenség idejére jár, időtartama maximum 1 év. A maximális 1 év is csak akkor, ha a táppénz ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, a betegség előtt szerzett legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött időt, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt).

Akinek a keresőképtelenség előtt nem állt fenn egy éves folyamatos biztosítási jogviszonya, az csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra lesz jogosult táppénzre.

Mennyi a táppénz?

Aki rendelkezik 30 nap biztosítási idővel, az a napidíj 60 százalékát kapja, aki kevesebb mint 730 nap biztosítási idővel rendelkezik, vagy kórházi ellátásra szorul, az a napi munkabér 50 százalékára jogosult, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részére:
táppénz maximális napi összege = (minimálbér x 2) / 30.

A Kormány 2011-ben maximálta a táppénz összegét, emellett a napi átlagkereset 70 százalékáról 60-ra, kórházi kezelés esetén 60 százalékáról 50-re csökkentette.

A táppénz adóköteles társadalombiztosítási ellátás, amely bér jellegű, ezért teljes egészében adóköteles (személyi jövedelemadót kell fizetni utána). Viszont a táppénz után nincs járulékfizetési kötelezettség és beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe.

Táppénzre fordított összegek

2022* = tervezet

forrás: MÁK

Mivel a betegszabadság is és a táppénz is a munkabérhez kötődik, így a bérek emelkedésével ezen kifizetések összege is évről évre emelkedik. Természetesen nem csak az állami kifizetés növekszik, hanem a járulékok miatt a befizetés is.
Betegszabadság és táppénz csak annak jár, aki munkaviszonnyal rendelkezik, aki saját maga után fizeti a TB járulékot, csak betegellátásban részesül.

Tetszett?!

Ajánlom

Megosztom

Megosztom

"Többet ér egy tett száz sóhajnál."
(zsidó közmondás)