Fizetett szabadság kiszámítása 2025-ben

Az éves szabadság - korábbi nevén rendes vagy fizetett szabadság - alapszabadságból valamint több címen is járó pótszabadság(ok)ból áll össze. Nincs benne sok matematika, nem szükséges hozzá kalkulátor.
A számítás képlete egyszerű: Szabadság = alapszabadaság + pótszabadság(ok).

Alapszabadság

Az alapszabadság, az a szabadság, ami minden, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót megillet, 20 nap. Ehhez jönnek kiegészítésül az alábbiakban részletezett pótszabadságok. Fontos tudni, hogy a részmunkaidős (6 és 4 órás) munkavállalónak is ugyanannyi nap szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak.

Életkor alapú pótszabadság

Nagyjából két-, háromévente nő a pótszabadság mértéke egy nappal. Először a munkavállaló 25, utoljára 45 éves korában növeli az összes szabadság mértékét az életkora által. A fiatal munkavállalóknak is jár pótszabadság, mely utoljára abban az évben esedékes amikor a 18. életévét betölti.

A pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a törvényben meghatározott életkort betölti. A pótszabadságot nem kell arányosítani a születési időponthoz. Azaz, ha a munkavállaló 2025. december 31-én tölti be a 33. életévét, akkor a 2025. évre neki 4 nap pótszabadság jár ezen a jogcímen.

Ha viszont a munkáltatóval 2025. augusztus 31-én megszűnik a munkaviszonya, akkor még csak 3 munkanap életkor szerinti pótszabadságot kap, mivel abban a jogviszonyban még nem töltötte be a 33. életévét, tehát még nem szerzett jogosultságot a magasabb pótszabadságra. Természetesen, ha ezt követően (ugyanebben az évben) ismételten munkaviszonyt létesít, amely születése napján is fennáll, akkor az új munkaviszonyban a 4 munkanap pótszabadság a 2025. évre az új munkaviszony időtartamával arányosan megilleti.

Gyermek(ek) után járó pótszabadság

A saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek(ek) után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Ez a kiegészítő szabadság mindkét szülőt megilleti.

Ez a kiegészítő szabadság már a gyermek születésének évében teljes egészében jár. Mindegy, hogy az adott éven belül mikor van a gyermek születésnapja, a pótszabadságok számát éven belül nem kell arányosítani.

A gyermek után járó pótszabadság igényléséhez, íme egy letölthető és kitöltendő nyomtatvány:
https://www.libora.hu/files/nyilatkozat-gyermek-utan-jaro-potszabadsagrol.pdf

Apaszabadság: Az apának gyermeke születése esetén egyszeri 10 nap szabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. Az apaszabadság első 5 napjára a távolléti díjat kapja az apa, a 6. naptól azonban csak a távolléti díj 40 százalékára jogosult.

Fogyatékos gyermek: Ha a munkavállaló fogyatékos gyermeket nevel – olyan gyermeket, aki mitatt magasabb összegű családi pótlékot utalnak –, akkor +2 nap szabadság illeti meg gyermekenként évente. Ez a kiegészítő szabadság mindkét szülőt megilleti.

Egészségkárosodási pótszabadság

A legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót éves szinten +5 nap szabadság illeti meg. Szintén 5 nap pótszabadság jár évente annak a munkavállalónak, aki fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.

Munkaköri pótszabadság

• A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel évente +5 nap szabadság illeti
• Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évente +5 nap szabadság jár

Arányosítás

A teljes naptári évre megillető szabadság időarányosan jár, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, vagy év közben szűnt meg.
Az időarányosan megillető szabadság kiszámítása során össze kell adni az alap- és pótszabadságokat a teljes naptári évre vonatkozóan, és az így kapottat kell a tárgyévben, munkában töltött idővel arányosítani, kivéve az apaszabadságot.

A szabadság kiadása

A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári nap legyen (de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek).
A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb 2 részletben kérjen (pl. 4 + 3 nap vagy 2 + 5 nap, de nem 3 x 2 + 1 nap ).
A szabadság igényéről mindkét fél a másikat legalább 15 nappal korábban kell, hogy értesítse.

Betegszabadság

A munkáltató a munkavállalónak saját betegsége miatt naptári évenként összesen 15 munkanap betegszabadságot biztosít. A betegszabadság alatti jövedelempótlást nem a TB, hanem a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, ami bruttó összeg, tehát adó- és járulékköteles. A betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, vagy kórházi igazolás szükséges.

Temetési szabadság

Közeli hozzátartozó halála esetén a munkavállaló 2 nap szabadságot kap. Ez a rendes szabadságokba nem számít bele, nem csökkenti a fizetett szabadságok számát.

Közeli hozzátartozónak a házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs minősül.

Kalkulálhatjuk, tervezhetjük a szabadságunkat a munkaszüneti napok, hosszú hétvégék köré, így spórolva a szabadságokkal hosszabbíthatjuk meg a pihenést.