van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Lakossági hitelek

A hitel segítségével olyan dolgokat vásárolhatunk meg, melyekre az adott pillanatban nincs elegendő pénzünk. A hitel által tehát a vásárlást hozzuk időben előbbre. A hitel a beruházások, a fogyasztás (vásárlás előrehozásával) a gazdaság élénkítésének fontos eszköze, mely hozzájárul a GDP növekedéséhez.

A háztartások hitelállománya azon kívül, hogy mennyire van rá szükség, sok tényezőtől függ: megéri-e hitelt felvenni (költségek és feltételek), a Kormány ösztönöz vagy inkább gátol.

Attól, hogy hitelt veszünk fel még fontos és kérdéses, hogy meg tudunk-e takarítani, hiszen a törlesztést, a hitel visszafizetését a jövőbeni jövedelemből kell kigazdálkodni, megspórolni.

A számok milliárd forintban értendők. A magyar háztartások összesen 11 529 milliárd forint adóssággal rendelkeznek, melyek aktuális megoszlása a következő:

  Ingatlanhitelek, forintban (35,66%)
  Ingatlanhitelek, devizában (0,03%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, forintban (44,05%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, devizában (0,41%)
  Hitelek államháztartástól (1,28%)
  Hitelek nem pénzügyi vállalatoktól (3,57%)
  Hitelek külföldről (0,78%)
  Egyéb tartozások: adó- és járuléktartozás, kereskedelmi hitelek és előlegek (14,22%)


Mérföldkövek a lakossági hitelezésben

2001 júliusában az I. Orbán kormány adott szabad utat a deviza alapú hitelek (svájci frank és euró) lakossági célra történő használatának. Mi magunk is megtapasztaltuk, hogy a "devizahitel" nem attól terjedt el, hogy a bankok rákényszerítették a lakosságot a hitelfelvételre, hanem attól, hogy nem volt nagyon más lehetőség. A jegybank által magasan tartott alapkamat miatt a forint alapú hitelek 2-3-szor drágábbak voltak. Az Európai Uniós tagság reményt adott az Euró közeljövőben történő bevezetésére, ami az árfolyam-ingadozás kivédését szolgálta volna. A forint árfolyama hosszú ideig stabil volt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következtében a deviza alapú hitelek megdrágultak az árfolyam változása miatt, és a háztartások jelentős része nem tudta fizetni (részben a romló foglalkoztatottság miatt se) a megnövekvő törlesztőrészleteket. Az árfolyam 2010-ig tartósan még nem szállt el.

A végtörlesztés lehetőségével, és a deviza alapú hitelek kivezetésével, a gazdaság fellendülésével a jobb jövedelemi helyezettel csökkent a hitelállomány.

2017. óta ismét dinamikusan nő a lakossági hitelállomány. A növekedés hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések (többek közt a CSOK és a babaváró hitel bevezetése) valamint a bővülő lakossági fogyasztás következtében megemelkedett fogyasztási hitelek iránti kereslet áll.

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Megosztás

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook oldalunkat!