van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most:     »

Lakossági hitelek – így adósodik el a magyar

A hitel segítségével olyan dolgokat vásárolhatunk meg, melyekre az adott pillanatban nincs elegendő pénzünk. A hitel által tehát a vásárlást hozzuk időben előbbre. A hitel a beruházások, a fogyasztás (vásárlás előrehozásával) a gazdaság élénkítésének fontos eszköze, mely hozzájárul a GDP növekedéséhez.

A háztartások hitelállománya azon kívül, hogy mennyire van rá szükség, sok tényezőtől függ: megéri-e hitelt felvenni (költségek és feltételek, THM), a Kormány ösztönöz vagy inkább gátol.

Attól, hogy hitelt veszünk fel még fontos és kérdéses, hogy meg tudunk-e takarítani, hiszen a törlesztést, a hitel visszafizetését a jövőbeni jövedelemből kell kigazdálkodni, megspórolni.

A számok milliárd forintban értendők. A magyar háztartások 2022/3. negyedév végén (szeptember 30.) összesen 14 063 milliárd forint adóssággal rendelkeztek, melyek megoszlása a következő:

  Ingatlanhitelek, forintban (35,93%)
  Ingatlanhitelek, devizában (0,01%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, forintban (41,99%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, devizában (0,38%)
  Hitelek államháztartástól (1,76%)
  Hitelek nem pénzügyi vállalatoktól (5,06%)
  Hitelek külföldről (1,60%)
  Egyéb tartozások: adó- és járuléktartozás, kereskedelmi hitelek és előlegek (13,27%)


Mérföldkövek a lakossági hitelezésben

2001 júliusában az I. Orbán kormány adott szabad utat a deviza alapú hitelek (svájci frank és euró) lakossági célra történő használatának. Mi magunk is megtapasztaltuk, hogy a "devizahitel" nem attól terjedt el, hogy a bankok rákényszerítették a lakosságot a hitelfelvételre, hanem attól, hogy nem volt nagyon más lehetőség. A jegybank által magasan tartott alapkamat miatt a forint alapú hitelek 2-3-szor drágábbak voltak. Az Európai Uniós tagság reményt adott az Euró közeljövőben történő bevezetésére, ami az árfolyam-ingadozás kivédését szolgálta volna. A forint árfolyama hosszú ideig stabil volt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következtében a deviza alapú hitelek megdrágultak az árfolyam változása miatt, és a háztartások jelentős része nem tudta fizetni (részben a romló foglalkoztatottság miatt se) a megnövekvő törlesztőrészleteket. Az árfolyam 2010-ig tartósan még nem szállt el.

A végtörlesztés lehetőségével, és a deviza alapú hitelek kivezetésével, a gazdaság fellendülésével a jobb jövedelemi helyezettel csökkent a hitelállomány.

2017. óta ismét dinamikusan nő a lakossági hitelállomány. A növekedés hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések (többek közt a CSOK és a babaváró hitel bevezetése) valamint a bővülő lakossági fogyasztás következtében megemelkedett fogyasztási hitelek iránti kereslet áll.


Tetszett?! FB Ajánlom Reddit Megosztom Twitter Megosztom

"Mire mindenről lemondtál, hogy legyen valamid, éppen eltelik az élet."
(A. Bátonyi György)

» oldaltérkép «
minket itt is megtalálsz