van az a pénz ...
... ami visszatalál
itt vagy most: / /

Lakossági hitelek – így adósodik el a magyar

A hitel segítségével olyan dolgokat vásárolhatunk meg, melyekre az adott pillanatban nincs elegendő pénzünk. A hitel által tehát a vásárlást hozzuk időben előbbre. A hitel a beruházások, a fogyasztás (vásárlás előre hozásával) a gazdaság élénkítésének fontos eszköze, mely hozzájárul a a nemzeti össztermék (GDP) növekedéséhez.

A háztartások hitelállománya azon kívül, hogy mennyire van rá szükség, sok tényezőtől függ: megéri-e hitelt felvenni (költségek és feltételek, THM), a Kormány ösztönöz vagy inkább gátol.

Attól, hogy hitelt veszünk fel még fontos és kérdéses, hogy a meg tudunk-e takarítani? Hiszen a törlesztést, a hitel visszafizetését a jövőbeni jövedelmünkből kell kigazdálkodni, megspórolni.

grafikon

A számok milliárd forintban értendők. A magyar háztartások 2023/3. negyedév végén (szeptember 30.) összesen 14 572 milliárd forint adóssággal rendelkeztek, melyek megoszlása a következő:

  Ingatlanhitelek, forintban (34,75%)
  Ingatlanhitelek, devizában (0,01%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, forintban (41,75%)
  Fogyasztási és egyéb hitelek, devizában (0,40%)
  Hitelek államháztartástól (1,66%)
  Hitelek nem pénzügyi vállalatoktól (5,44%)
  Hitelek külföldről (1,36%)
  Egyéb tartozások: adó- és járuléktartozás, kereskedelmi hitelek és előlegek (14,63%)

A "Fogyasztási és egyéb hitelek" között tartják nyilván a babaváró támogatást is.



Mérföldkövek a lakossági hitelezésben

2001 júliusában az I. Orbán kormány adott szabad utat a – svájci frank és euró – deviza alapú hitelek lakossági célra történő használatának. Mi magunk is megtapasztaltuk, hogy a "devizahitel" nem attól terjedt el, hogy a bankok rákényszerítették a lakosságot a hitelfelvételre, hanem attól, hogy nem volt nagyon más lehetőség. A jegybank által magasan tartott alapkamat miatt a forint alapú hitelek 2-3-szor drágábbak voltak. Az Európai Uniós tagság reményt adott az Euró közeljövőben történő bevezetésére, ami az árfolyam-ingadozás kivédését szolgálta volna. A forint árfolyama hosszú ideig stabil volt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következtében a deviza alapú hitelek megdrágultak az árfolyam változása miatt, és a háztartások jelentős része nem tudta fizetni (részben a romló foglalkoztatottság miatt se) a megnövekvő törlesztőrészleteket. Az árfolyam 2010-ig tartósan még nem szállt el.

A végtörlesztés lehetőségével, és a deviza alapú hitelek kivezetésével, a gazdaság fellendülésével a jobb jövedelemi helyezettel csökkent a hitelállomány.

2017. óta ismét dinamikusan nő a lakossági hitelállomány. A növekedés hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések (többek közt a CSOK, falusi CSOK és a babaváró hitel bevezetése) valamint a bővülő lakossági fogyasztás következtében megemelkedett fogyasztási hitelek iránti kereslet áll.

2019. második negyedévében jelent meg a Babaváró támogatás, ami maximum 10 millió forintos szabad felhasználású személyi kölcsön 20 éves futamidőre. A gyermek(ek) megszületésével a kölcsön kamatmentessé, vagy akár vissza nem térítendő támogatássá válhat.

A hitelállomány növekedését csak kis mértékben törte meg a 2022-től érvényes magas jegybanki alapkamat következtében kialakuló kigazdálkodhatatlanra nőtt banki hitelkamatok.

2024-ben a Babaváró támogatás maximális összege 11 millió forintra nőtt, de feltételei szigorodtak.

Fel
FB Ajánlom Reddit Megosztom Twitter Megosztom
Link Másolom

"Inkább megéri merészen dönteni, és vállalni a hibázás kockázatát, mint hosszasan habozni, és túl későn megtalálni a jó megoldást."
(Ismeretlen)

adatvédelem » oldaltérkép « bemutatkozó
minket itt is
megtalálsz

© 2009 - 2024 VasarloCsapat.hu