Lakossági hitelek – így adósodik el a magyar
A hitel segítségével olyan dolgokat vásárolhatunk meg, melyekre az adott pillanatban nincs elegendő pénzünk. A hitel által tehát a vásárlást hozzuk
időben előbbre. A hitel a beruházások, a fogyasztás (vásárlás előrehozásával) a gazdaság élénkítésének fontos eszköze, mely hozzájárul a GDP növekedéséhez.
A háztartások hitelállománya azon kívül, hogy mennyire van rá szükség, sok tényezőtől függ: megéri-e hitelt felvenni (költségek és feltételek, THM),
a Kormány ösztönöz vagy inkább gátol.
Attól, hogy hitelt veszünk fel még fontos és kérdéses, hogy meg tudunk-e takarítani, hiszen a törlesztést, a hitel visszafizetését a jövőbeni
jövedelemből kell kigazdálkodni, megspórolni.
A számok milliárd forintban értendők.
A magyar háztartások 2022/4. negyedév végén (december 31.) összesen 14 418 milliárd forint adóssággal rendelkeztek, melyek megoszlása a következő:
| Ingatlanhitelek, forintban (35,23%) |
| Ingatlanhitelek, devizában (0,01%) |
| Fogyasztási és egyéb hitelek, forintban (41,36%) |
| Fogyasztási és egyéb hitelek, devizában (0,41%) |
| Hitelek államháztartástól (1,71%) |
| Hitelek nem pénzügyi vállalatoktól (5,20%) |
| Hitelek külföldről (1,47%) |
| Egyéb tartozások: adó- és járuléktartozás, kereskedelmi hitelek és előlegek (14,60%) |
Mérföldkövek a lakossági hitelezésben
2001 júliusában az I. Orbán kormány adott szabad utat a deviza alapú hitelek (svájci frank és euró) lakossági célra történő használatának. Mi magunk is megtapasztaltuk, hogy a "devizahitel" nem attól
terjedt el, hogy a bankok rákényszerítették a lakosságot a hitelfelvételre, hanem attól, hogy nem volt nagyon más lehetőség. A jegybank által magasan
tartott alapkamat miatt a forint alapú hitelek 2-3-szor drágábbak voltak. Az Európai Uniós tagság reményt adott az Euró közeljövőben történő bevezetésére, ami az
árfolyam-ingadozás kivédését szolgálta volna. A forint árfolyama hosszú ideig stabil volt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következtében a
deviza alapú hitelek megdrágultak az árfolyam változása miatt, és a háztartások jelentős része nem tudta fizetni (részben a romló foglalkoztatottság miatt se) a megnövekvő
törlesztőrészleteket. Az árfolyam 2010-ig tartósan még nem szállt el.
A végtörlesztés lehetőségével, és a deviza alapú hitelek kivezetésével, a gazdaság fellendülésével a jobb jövedelemi helyezettel csökkent a
hitelállomány.
2017. óta ismét dinamikusan nő a lakossági hitelállomány. A növekedés hátterében elsősorban a hitelfelvételt ösztönző kormányzati intézkedések
(többek közt a CSOK és a babaváró hitel bevezetése) valamint a bővülő lakossági fogyasztás következtében megemelkedett fogyasztási hitelek iránti kereslet áll.
|
