Áramtermelés és -fogyasztás Magyarországon

Áttekintjük, és folyamatosan nyomon követjük, hogyan alakult Magyarország áramfogyasztása, hogyan változott a villamosenergia termelésünk havi bontásban. Láthatjuk, hogy honnan származik, miből keletkezik a mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen áram és szinte minden iparágunk az energiaiparra támaszkodik.

Termelés, fogyasztás és import

Az adatok általában 2 hónapos késésben vannak. Aktualizálva: 2023.09.11

A magyar bruttó villamos energia felhasználás 3778 GWh (gigawattóra) volt 2023. július hónapban, amiből a hazai termelés 3250 GWh-t (86,02%) fedett le, a többi import (13,98%) volt. A magyarországi villamos energia felhasználás 5,93 százalékkal csökkent, a magyar termelés pedig 0,03 százalékkal növekedett a tavalyi év ugyanezen hónapjához képest.

A tetőre szerelt háztartási napelemes rendszerek száma mára már jelentős szintet ért el. A magyar háztartások a napelemek által összesen 287 GWh áramot állítottak elő. A teljes napenergia termelés összesen 876 GWh volt.

A piros területnyi villamos energia hiányzik Magyarország áramtermeléséből: ennyivel fogyasztott több áramot Magyarország, mint amennyit idehaza elő tudtunk állítani.

Miért fogyasztunk egyre több villamos energiát? Mert a kényelemre és (hamisan) a környezetvédelemre hivatkozva évről évre egyre több elektromos, akkumulátoros, vagy elemes eszközt használunk a "fáradságos" kézi, emberi energiát igénylők helyett.
Másrészt az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével a villamosenergia-igények egyre nőnek.

A magyar villamosenergia forrásai

Jól látszik a paksi atomerőmű kiemelkedő szerepe. Paks termelése a teljes magyarországi áramfogyasztás 36,63 százalékát biztosította. A termelt villamos energia hozzávetőleg 15 százalékát a Mátrai erőmű lignittüzelésű blokkjai állítják elő. Tehát elmondhatjuk, hogy Magyarország villamos energia igényének felét két erőmű biztosítja.

Energiamix

A magyar villamos energia termelés az alábbiak szerint alakult eddig a különböző források szerint:

• A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket (kőolaj és földgáz) értjük. Elégetésük szennyezőanyagokat juttat a légkörbe.
  Nálunk a Mátrai erőmű lignit tüzelésű, a miskolci, sajószögedi, lőrinci, észak-budai, litéri, ajkai erőművek kőolajjal és/vagy földgázzal üzemelnek.
• A nukleáris energiát az atommaghasadás (uránium- és plutónium atommagjainak) folyamata során szabadítják fel. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít.
  Atomerőmű Magyarországon Pakson található.
• Megújuló energiaforrások azok, melyek emberi időléptékben képesek megújulni.

Karbonsemlegesnek a nukleáris és a megújuló energiaforrás tekinthető.

Megújuló energia

Július hónapban a megújuló energia a teljes termelésen belül 32,06 százalékot képviselt. Ezen belül pedig:

Megújuló energiaforrás a napenergia, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a kommunális hulladék hasznosítása, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály és a tenger hullámzásából kinyerhető energia. Utóbbi kettő Magyarországon nem játszik szerepet.

• A biomassza az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Ideális esetben az elégetett növény egy éven belül újratermelődik. A biomassza feldolgozásával nyerhető egyik energiafajta a biogáz (szerves anyag bomlásával, pl. metán), a másik a szilárd biomassza, ami magába foglalja a tűzifát, fahulladékot, egyéb növényi anyagot és az állati eredetű hulladékot.
• Napenergia tartalmazza a napelemek által produkált villamos energiát és napkollektoros hőenergiát.
• A háztartásokból, közintézményekből, ipari és szolgáltató cégektől származó, biológiailag lebomló hulladékok (például élelmiszerek, természetes anyagok) tartoznak a kommunális hulladékok megújuló része közé.
• Az energetikai célra hasznosított termálvízből származó hőenergiát jelenti a geotermikus energia.
• Vízenergia a vízerőművek villamosenergia előállítása.
• Szélenergia a szélerőművek áramtermelése.

Mi és hogyan változott?

Az egyes megújuló energiaforrások aránya az alábbiak szerint alakult Magyarországon az elmúlt időszakban. Jól látható a szélerőművek szerepének csökkenése, a napsütéses hónapok, borús időjárás jelentősége.

Adatok forrása: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energia többségét a Magyar Villamos Művekkel kötött megállapodások keretében kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak értékesítik.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai arról árulkodnak, hogy a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik. Tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további egyfokos emelkedés kb. 100 MW fogyasztással terheli a hazai villamosenergia ellátórendszert.
A MAVIR Zrt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál.

Tudtad, hogy az államilag támogatott napelemes pályázat lehetőséget nyújt az átlagos jövedelmű, saját tulajdonú ingatlannal rendelkező magánszemélyek számára, hogy vissza nem térítendő támogatással lakóépületeiket napelemekkel lássák el?

Tetszett?!

Ajánlom

Megosztom

Megosztom

"A szerencséből se jó a nagy adag."
(Mikszáth Kálmán)