Áramtermelés és -fogyasztás Magyarországon

Áttekintjük, és folyamatosan nyomon követjük, hogyan alakult Magyarország áramfogyasztása, hogyan változott a villamosenergia termelésünk havi bontásban. Láthatjuk, hogy honnan származik, miből keletkezik a mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen áram.

Termelés, fogyasztás és import

Az adatok általában 2 hónapos késésben vannak. Aktualizálva: 2023.04.14

A magyar bruttó villamos energia felhasználás 3858 GWh (gigawattóra) volt 2023. február hónapban, amiből a hazai termelés 2778 GWh-t (72,01%) fedett le, a többi import (27,99%) volt. A magyarországi villamos energia felhasználás 4,34 százalékkal csökkent, a magyar termelés pedig 0,76 százalékkal növekedett a tavalyi év ugyanezen hónapjához képest.

A tetőre szerelt háztartási napelemes rendszerek száma mára már jelentős szintet ért el. A magyar háztartások a napelemek által összesen 101 GWh áramot állítottak elő. A teljes napenergia termelés összesen 326 GWh volt.

A piros területnyi villamos energia hiányzik Magyarország áramtermeléséből: ennyivel fogyasztott több áramot Magyarország, mint amennyit idehaza elő tudtunk állítani.

Miért fogyasztunk egyre több villamos energiát? Mert a kényelemre és (hamisan) a környezetvédelemre hivatkozva évről évre egyre több elektromos, akkumulátoros, vagy elemes eszközt használunk a "fáradságos" kézi, emberi energiát igénylők helyett.
Másrészt az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével a villamosenergia-igények egyre nőnek.

A magyar villamosenergia forrásai

Jól látszik a paksi atomerőmű kiemelkedő szerepe. Paks termelése a teljes magyarországi áramfogyasztás 31,99 százalékát biztosította. A termelt villamos energia hozzávetőleg 15 százalékát a Mátrai erőmű lignittüzelésű blokkjai állítják elő. Tehát elmondhatjuk, hogy Magyarország villamos energia igényének felét két erőmű biztosítja.

Energiamix

A magyar villamos energia termelés az alábbiak szerint alakult eddig a különböző források szerint:

• A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket (kőolaj és földgáz) értjük. Elégetésük szennyezőanyagokat juttat a légkörbe.
  Nálunk a Mátrai erőmű lignit tüzelésű, a miskolci, sajószögedi, lőrinci, észak-budai, litéri, ajkai erőművek kőolajjal és/vagy földgázzal üzemelnek.
• A nukleáris energiát az atommaghasadás (uránium- és plutónium atommagjainak) folyamata során szabadítják fel. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít.
  Atomerőmű Magyarországon Pakson található.
• Megújuló energiaforrások azok, melyek emberi időléptékben képesek megújulni.

Karbonsemlegesnek a nukleáris és a megújuló energiaforrás tekinthető.

Megújuló energia

Február hónapban a megújuló energia a teljes termelésen belül 19,51 százalékot képviselt. Ezen belül pedig:

Megújuló energiaforrás a napenergia, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a kommunális hulladék hasznosítása, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály és a tenger hullámzásából kinyerhető energia. Utóbbi kettő Magyarországon nem játszik szerepet.

• A biomassza az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Ideális esetben az elégetett növény egy éven belül újratermelődik. A biomassza feldolgozásával nyerhető egyik energiafajta a biogáz (szerves anyag bomlásával, pl. metán), a másik a szilárd biomassza, ami magába foglalja a tűzifát, fahulladékot, egyéb növényi anyagot és az állati eredetű hulladékot.
• Napenergia tartalmazza a napelemek által produkált villamos energiát és napkollektoros hőenergiát.
• A háztartásokból, közintézményekből, ipari és szolgáltató cégektől származó, biológiailag lebomló hulladékok (például élelmiszerek, természetes anyagok) tartoznak a kommunális hulladékok megújuló része közé.
• Az energetikai célra hasznosított termálvízből származó hőenergiát jelenti a geotermikus energia.
• Vízenergia a vízerőművek villamosenergia előállítása.
• Szélenergia a szélerőművek áramtermelése.

Mi és hogyan változott?

Az egyes megújuló energiaforrások aránya az alábbiak szerint alakult Magyarországon az elmúlt időszakban. Jól látható a szélerőművek szerepének csökkenése, a napsütéses hónapok, borús időjárás jelentősége.

Adatok forrása: MEKH

Az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energia többségét a Magyar Villamos Művekkel (MVM-mel) kötött megállapodások keretében kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak értékesítik.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai arról árulkodnak, hogy a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik. Tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további egyfokos emelkedés kb. 100 MW fogyasztással terheli a hazai villamosenergia ellátórendszert.
A MAVIR Zrt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál.

Tudtad, hogy az államilag támogatott napelemes pályázat lehetőséget nyújt az átlagos jövedelmű, saját tulajdonú ingatlannal rendelkező magánszemélyek számára, hogy vissza nem térítendő támogatással lakóépületeiket napelemekkel lássák el?