Villamos energia termelés és fogyasztás Magyarországon

A magyar bruttó villamos energia felhasználás 4016 GWh (gigawattóra) volt 2022. július hónapban, amiből a hazai termelés 3251 GWh-t (80,95%) fedett le, a többi import (19,07%) volt. A magyarországi villamos energia felhasználás -4,27 százalékkal csökkent, a magyar termelés pedig 3,27 százalékkal növekedett a tavalyi év ugyanezen hónapjához képest.

A magyar háztartások napelemeik által összesen 259 GWh áramot termeltek a teljes napenergia termelésből, ami összesen 654 GWh volt.

A piros területnyi villamos energia hiányzik a magyar termelésből: ennyivel fogyasztunk többet, mint amennyit meg tudunk idehaza termelni.

A magyar villamos energia felhasználás forrásai

A magyar villamos energia termelés az alábbiak szerint alakult eddig:

• A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket (kőolaj és földgáz) értjük. Elégetésük szennyezőanyagokat juttat a légkörbe.
• A nukleáris energiát az atommaghasadás (uránium- és plutónium atommagjainak) folyamata során szabadítják fel. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít.
• Megújuló energiaforrások azok, melyek emberi időléptékben képesek megújulni.

Megújuló energia

Július hónapban a megújuló energia a teljes termelésen belül 26,82 százalékot képviselt. Ezen belül pedig:

Megújuló energiaforrás a napenergia, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a kommunális hulladék hasznosítása, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály és a tenger hullámzásából kinyerhető energia. Utóbbi kettő Magyarországon nem játszik szerepet.

• A biomassza az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Ideális esetben az elégetett növényi anyag egy éven belül újratermelődik. A biomassza feldolgozásával nyerhető egyik energiafajta a biogáz (szerves anyag bomlásával, pl. metán), a másik a szilárd biomassza, ami magába foglalja a tűzifát, faaprítékot, fabrikettet, fapelletet, fahulladékot, egyéb növényi anyagot és az állati eredetű hulladékot.
• Napenergia tartalmazza a napelemek által termelt villamos energiát és napkollektoros hőenergiát.
• A háztartásokból, közintézményekből, ipari és szolgáltató cégektől származó, biológiailag lebomló hulladékok (például élelmiszerek, természetes anyagok) tartoznak a kommunális hulladékok megújuló része közé.
• Az energetikai célra hasznosított termálvízből származó hőenergiát jelenti a geotermikus energia.
• Vízenergia a vízerőművek által termelt villamos energia.
• Szélenergia a szélerőművek által termelt villamos energia.

Az egyes megújuló energiaforrások aránya az alábbiak szerint alakult Magyarországon az elmúlt időszakban:

Adatok forrása: MEKH

Az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energia többségét a Magyar Villamos Művekkel (MVM-mel) kötött megállapodások keretében kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak értékesítik.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai arról árulkodnak, hogy a hűtési célú villamosenergia-felhasználás folyamatosan emelkedik. Tapasztalatok szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további egyfokos emelkedés kb. 100 MW fogyasztással terheli a hazai villamosenergia ellátórendszert.
A MAVIR Zrt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál.

Tudtad, hogy az államilag támogatott napelemes pályázat lehetőséget nyújt az átlagos jövedelmű, saját tulajdonú ingatlannal rendelkező magánszemélyek számára, hogy vissza nem térítendő támogatással lakóépületeiket 2022-ben napelemekkel lássák el?