1956-ban Európa több országában megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.
Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. Egy
lottósorsjegy 3,30 forintba került: a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.
A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén.
Azóta pedig ezek a nyerőszámok kerültek kisorsolásra: lottószámok 1957-től
1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott.
Szelvény, tárgynyeremény, halmozódás
A legelső lottószelvény a 90 számot hat sorban, soronként 15 számot tartalmazták. Egy lottósorsjegy három számtáblát tartalmazott.
Az első számtábla igazoló szelvényként a fogadónál maradt, a második, az ellenőrző szelvény és a harmadik úgynevezett fogadási szelvény egybefüggően
került a szerencsejáték-szervezőhöz feldolgozásra.
A játékszervezéssel 1985-ben pl. 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.
Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de
több esetben (évente 1-3) rendkívüli sorsolás egészítette ki. A mintegy 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára.
Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A nagy nyereményeken kívül még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb
vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki. 1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat. Az áruhiány a 90-es évekre már
megszűnt, így a tárgysorsjátékok vonzereje is csökkent. A játékosok egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték.
1991. 10. játékhetétől vezették be a teljes halmozódást. Telitalálatos híján a teljes nyereményalap-hányada
a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok.
Az Ötöslottóval együtt - 1993. november 6-tól kezdődően - a Joker is játszható.
Ötölottó ára és árának alakulása
Utolsó árváltozás
Egy szelvény ára
2003. április előtt
130 Ft
2003. áprilistól
150 Ft
2005. márciustól
175 Ft
2007. novembertől
200 Ft
2010. februártól
225 Ft
2016. novembertől
250 Ft
2020. januártól
300 Ft
2022. októbertől
350 Ft
2023. szeptembertől
400 Ft
Egy szelvény a kitöltött mezők számát jelenti, így az ár ennek függvényében többszöröződik.
Nyerési esélyek
A mai játékszabály szerinti az egyes nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak:
"Minden eredmény, minden gazdagság kiindulópontja egy gondolat, egy ötlet. Bármi, ami megéri, hogy birtokoljuk az életben, megéri, hogy dolgozzunk érte." (Andrew Carnegie)