Kiszerelés-csökkenés (zsugorfláció) Magyarországon
rejtett és burkolt áremelés

A zsugorfláció a zsugorodás és az infláció szavak összeolvasásából született kifejezés, angol megfelelője a shrinkflation.
Sokan nem is tudják, mi az a kiszerelés csökkenés, pedig ez az egyik leggyakoribb rejtett áremelés.
Ilyenkor a termék ára látszólag nem változik, viszont a mennyisége vagy a minősége csökken. Ez egy tipikus burkolt áremelés, hiszen a literes vagy kilós egységárat nézve valójában drágulás történik.

A gyártók és kereskedők pontosan tudják, hogyan verjenek át a boltokban: a vásárlók többsége a nagy, feltűnő árat figyeli, nem pedig az apró betűs kiszerelést vagy az egységárat. Ez egy klasszikus bolti trükk, megtévesztés áremelés idején. Nem véletlen, hogy egyre többen teszik fel a kérdést: észrevetted, hogy kisebb lett?

2024. március 1 óta "Vigyázzon, a termék kisebb lett!" felirattal találkozhatunk az üzletekben, ha egy áru kiszerelése csökkent. Az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszer-kereskedőket kötelezik a figyelemfelhívásra, hogy ha az általuk árusított, előrecsomagolt termékek kiszerelése (tömege vagy térfogata) csökkent a gyártó által korábban – 2020. január 1-je és 2023. július 1-je között – alkalmazotthoz képest.

Érdemes gyakran ellenőrizni a csökkentett méretű termékek listáját! Mindig hasonlítsd össze a kilós vagy literes árakat, mert ezek mutatják meg az igazi drágulást!

Hogy mekkorából mekkora lett? Kattints a táblázat sorában a Részletek-re.

A legutóbb bejelentett kiszerelés-csökkenések

Forrás: Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság

A zsugorfláció tipikus formája a kiszerelés méretének csökkentése. Jó példa erre az előrecsomagolt felvágottak esete: korábban megszokott volt a 100 grammos csomag, ma azonban gyakran csak 90 gramm kerül a polcra, azonos áron.

A zsugorfláció másik típusa a minőség csökkentése, amikor a felvágottaknál maradva a hústartalom csökken, vagy az élelmiszereknél az összetevők aránya változik meg.

A zsugorfláció torzítja az inflációszámítást, hiszen az ár nem változik ugyan, de kevesebb, silányabb vagy rövidebb élettartamú terméket kapunk. Mindez gyakoribb vásárláshoz vezet. Az árindex meghatározásakor (a magyar vezetékes földgázt leszámítva) nem veszik figyelembe a megvásárolt mennyiséget csak az árat.

Az NKFH nem csak a zsugorflációban érintett termékeket, hanem a minőségi problémák miatt aktuálisan visszahívott termékeket is nyilvántartja.