Kiskereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon
7,6%-kal zsugorodott a kiskereskedelmi üzletek forgalma (2023. szeptember 6.)
2023. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,7, naptárhatástól megtisztítva 7,6%-kal csökkent az előző év azonos
időszakihoz képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,5%-kal
kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz képest.
Az év első 6 hónapját együttesen nézve a forgalom mennyisége 9,9 százalékkal volt kisebb a 2022. azonos időszakához mérten.
A kiskereskedelmi üzlettípusok forgalma összegszerűen (milliárd forint)
A teljes forgalom 2023. július hónapban 1570,472 milliárd forint volt.
A kiskereskedelem – idegen szóval retail – az értékesítési láncolat vége. A termékek és szolgáltatások értékesítését jelenti
közvetlenül a végső fogyasztók számára. A kiskereskedelmi tevékenység összeköti a nagykereskedőket és a fogyasztókat.
Az üzemanyagforgalmat az üzemanyag-fogyasztáson keresztül a NAV és a Magyar Ásványolaj Szövetség is nyilvántartja, ahol jól látni az egyes üzemanyagtípusok eladásának alakulását.
A kiskereskedelmi forgalom összegszerűen az elmúlt években
Év | Összeg (milliárd Ft) | Változás |
2016 | 9 401,67 | |
2017 | 10 202,95 | +8,52% |
2018 | 11 227,12 | +10,04% |
2019 | 12 367,08 | +10,15% |
2020 | 12 662,27 | +2,39% |
2021 | 14 085,37 | +11,23% |
2022 | 17 098,12 | +21,39% |
A kiskereskedelmi forgalom közel 20 százalékát bonyolítja a 6 legnagyobb magyarországi élelmiszer multi.
Kiskereskedelmi adó - emeli az árakat, és csökkenti a forgalmat
A 2020. májustól újra bevezetett kiskereskedelmi különadó 2010 és 2012 között már létezett Magyarországon. Az adót nem nyereségre,
hanem árbevételre kell fizetni, az adó mértéke sávosan emelkedik: 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni, míg az árbevétel 500 millió és
30 milliárd Ft közötti részére az árbevétel 0,15%-a, 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részére 1%-a, és 100 milliárd Ft feletti részére pedig
annak 4,1%-a (2024-től 4,5%) az adó mértéke.
Év | Kiskereskedelmi adó (milliárd Ft) |
2020 | 47,64 |
2021 | 78,59 |
2022 | 176,75 |
2023* | 205,20 |
2023* = tervezet
A kiskereskedelmi forgalom összetétele (milliárd forint és arányok)
A júliusi kiskereskedelmi adatok alapján
Kiskereskedelmi forgalom: a kiskereskedelmi hálózatban, üzletekben történő árueladás értéke folyó áron.
A termékek értékesítésében nem csak a magyar lakosság fogyasztása van jelen, hanem részét képezi még a külföldi turisták, valamint a
határmentén élők vásárlása is. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségének (volumenének) számításakor az árváltozások (infláció) hatását figyelembe veszik.
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának változása 1 év alatt üzlettípusok szerint
A változás az előző év ugyanezen időszakához képest (július – július) értendő.
A kiskereskedelmi üzletek összesített forgalmának változása 1 év alatt
A változás az előző év ugyanezen időszakához képest (július – július) értendő.
| Teljes kiskereskedelem |
| Élelmiszer és vegyes: élelmiszer jellegű vegyes + élelmiszer, ital, dohányáru |
|
|
| Üzemanyag |
| Nem élelmiszer: iparcikk jellegű vegyes + textil, ruházati és lábbeli + bútor, műszaki cikk + könyv, újság, papíráru + számítástechnika és egyéb iparcikk + gyógyszer, gyógyászati termék + illatszer + használtcikk + csomagküldő és internet |
|
Kiskereskedelmi forgalom régiók szerint
A számok milliárd forintban értendők
| Közép-Magyarország (Bp+Pest megye) |
| Budapest |
| Pest megye |
|
|
| Dunántúl |
| Alföld és Észak-Magyarország |
| Területre nem bontható |
|
Közép Magyarország = Budapest + Pest megye
Dunántúl = Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) + Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) + Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
Alföld és Észak = Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) + Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) + Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád)
A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípusonként – Egyre többet költünk, mégis fogynak a boltok
Évről évre számos nehézséggel kell szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak: vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, kiskereskedelmi különadó, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek, növekvő internetes kereskedelem). Ezek a tények visszaköszönnek
a kiskereskedelemben érintett üzletek számában.
| | Élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek |
| | Nem élelmiszer jellegű üzletek |
A fenti grafikonon ábrázolt üzleteknél a szinte teljes egészében cégek birtokolta üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozókat nem vettük számításba, számuk amúgy stagnáló módon 2 000 db körül van.
A kiskereskedelmi adatok forrása: KSH statisztika
A kiskereskedelem nem más, mint a fogyasztók közvetlen kiszolgálására létrejött kereskedelmi egységek tevékenységeinek összessége.
A kiskereskedelmi forgalom, az eladott áruk mennyisége nagymértékben függ az ártól, és a vásárlók elkölthető jövedelmétől. Ha (pl. árfolyam, adóemelés, stb. miatt) növekszik az ár
és stagnálnak, vagy kevésbé növekednek a keresetek, kevesebb termék kerül eladásra. A kiskereskedelmi forgalom ilyen módon tehát jó fokmérője lehet az életszínvonalnak.
Árbevétel és adózott nyereség
Tudtad, hogy az egyes áruházláncok évente mekkora forgalmat bonyolítanak Magyarországon?
Tájékoztató jelleggel összegyűjtöttük a magyar LIDL, TESCO, Penny, SPAR, ALDI
pénzügyi adatait.
- Tudtad, hogy a vásárlásaink révén mennyi ÁFA bevétele származik a Kormánynak?
- Nézted már, hogy a megvásárolt termékekre, így a vásárlásainkra az elmúlt években mennyi adóteher került?
- Az élelmiszerekre rakódó népegészségügyi termékadó (chipsadó) is jól hoz a Kormány konyhájára
|