Kiskereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon

7,6%-kal zsugorodott a kiskereskedelmi üzletek forgalma (2023. szeptember 6.)

kiskereskedelmi forgalom 2023. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,7, naptárhatástól megtisztítva 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,5%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz képest.

Az év első 6 hónapját együttesen nézve a forgalom mennyisége 9,9 százalékkal volt kisebb a 2022. azonos időszakához mérten.

A kiskereskedelmi üzlettípusok forgalma összegszerűen (milliárd forint)

A teljes forgalom 2023. július hónapban 1570,472 milliárd forint volt.

A kiskereskedelem – idegen szóval retail – az értékesítési láncolat vége. A termékek és szolgáltatások értékesítését jelenti közvetlenül a végső fogyasztók számára. A kiskereskedelmi tevékenység összeköti a nagykereskedőket és a fogyasztókat.

Az üzemanyagforgalmat az üzemanyag-fogyasztáson keresztül a NAV és a Magyar Ásványolaj Szövetség is nyilvántartja, ahol jól látni az egyes üzemanyagtípusok eladásának alakulását.

A kiskereskedelmi forgalom összegszerűen az elmúlt években

Év	Összeg (milliárd Ft)	Változás
2016	9 401,67
2017	10 202,95	+8,52%
2018	11 227,12	+10,04%
2019	12 367,08	+10,15%
2020	12 662,27	+2,39%
2021	14 085,37	+11,23%
2022	17 098,12	+21,39%

A kiskereskedelmi forgalom közel 20 százalékát bonyolítja a 6 legnagyobb magyarországi élelmiszer multi.

Kiskereskedelmi adó - emeli az árakat, és csökkenti a forgalmat
A 2020. májustól újra bevezetett kiskereskedelmi különadó 2010 és 2012 között már létezett Magyarországon. Az adót nem nyereségre, hanem árbevételre kell fizetni, az adó mértéke sávosan emelkedik: 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni, míg az árbevétel 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részére az árbevétel 0,15%-a, 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részére 1%-a, és 100 milliárd Ft feletti részére pedig annak 4,1%-a (2024-től 4,5%) az adó mértéke.

Év	Kiskereskedelmi adó (milliárd Ft)
2020	47,64
2021	78,59
2022	176,75
2023*	205,20

2023* = tervezet

A kiskereskedelmi forgalom összetétele (milliárd forint és arányok)

A júliusi kiskereskedelmi adatok alapján

Kiskereskedelmi forgalom: a kiskereskedelmi hálózatban, üzletekben történő árueladás értéke folyó áron. A termékek értékesítésében nem csak a magyar lakosság fogyasztása van jelen, hanem részét képezi még a külföldi turisták, valamint a határmentén élők vásárlása is. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségének (volumenének) számításakor az árváltozások (infláció) hatását figyelembe veszik.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának változása 1 év alatt üzlettípusok szerint

A változás az előző év ugyanezen időszakához képest (július – július) értendő.

A kiskereskedelmi üzletek összesített forgalmának változása 1 év alatt

A változás az előző év ugyanezen időszakához képest (július – július) értendő.

	Teljes kiskereskedelem
	Élelmiszer és vegyes: élelmiszer jellegű vegyes + élelmiszer, ital, dohányáru

	Üzemanyag
	Nem élelmiszer: iparcikk jellegű vegyes + textil, ruházati és lábbeli + bútor, műszaki cikk + könyv, újság, papíráru + számítástechnika és egyéb iparcikk + gyógyszer, gyógyászati termék + illatszer + használtcikk + csomagküldő és internet

Kiskereskedelmi forgalom régiók szerint

A számok milliárd forintban értendők

	Közép-Magyarország (Bp+Pest megye)
	Budapest
	Pest megye

	Dunántúl
	Alföld és Észak-Magyarország
	Területre nem bontható

Közép Magyarország = Budapest + Pest megye
Dunántúl = Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) + Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) + Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
Alföld és Észak = Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) + Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) + Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád)

A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípusonként – Egyre többet költünk, mégis fogynak a boltok

Évről évre számos nehézséggel kell szembe nézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak: vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, kiskereskedelmi különadó, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek, növekvő internetes kereskedelem). Ezek a tények visszaköszönnek a kiskereskedelemben érintett üzletek számában.

		Élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek
		Nem élelmiszer jellegű üzletek

A fenti grafikonon ábrázolt üzleteknél a szinte teljes egészében cégek birtokolta üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozókat nem vettük számításba, számuk amúgy stagnáló módon 2 000 db körül van.

A kiskereskedelmi adatok forrása: KSH statisztika

A kiskereskedelem nem más, mint a fogyasztók közvetlen kiszolgálására létrejött kereskedelmi egységek tevékenységeinek összessége.
A kiskereskedelmi forgalom, az eladott áruk mennyisége nagymértékben függ az ártól, és a vásárlók elkölthető jövedelmétől. Ha (pl. árfolyam, adóemelés, stb. miatt) növekszik az ár és stagnálnak, vagy kevésbé növekednek a keresetek, kevesebb termék kerül eladásra. A kiskereskedelmi forgalom ilyen módon tehát jó fokmérője lehet az életszínvonalnak.

Árbevétel és adózott nyereség

Tudtad, hogy az egyes áruházláncok évente mekkora forgalmat bonyolítanak Magyarországon?
Tájékoztató jelleggel összegyűjtöttük a magyar LIDL, TESCO, Penny, SPAR, ALDI pénzügyi adatait.

Tudtad, hogy a vásárlásaink révén mennyi ÁFA bevétele származik a Kormánynak?
Nézted már, hogy a megvásárolt termékekre, így a vásárlásainkra az elmúlt években mennyi adóteher került?
Az élelmiszerekre rakódó népegészségügyi termékadó (chipsadó) is jól hoz a Kormány konyhájára

Tetszett?!

Ajánlom

Megosztom

"A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat."
(Albert Einstein)

adatvédelem

» oldaltérkép «

kapcsolat

minket itt is

megtalálsz