Magyar GNI alakulása

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI=Gross National Income) a GDP-n alapul, de figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett jövedelmeket is. A GNI összegében nincs benne a külföldiek (cégek, vagy vendégmunkások) Magyarországon szerzett, és hazavitt jövedelme. Viszont tartalmazza a magyar befektetők (tulajdonosok) és munkavállalók külföldön szerzett jövedelmét, és az Európai Uniótól kapott támogatásokat. A GNI segítségével kiszűrhetjük a külföldiek öncélú tevékenységét.

Munkajövedelmek = külföldről kapott – külföldnek fizetendő jövedelem
Tulajdonosi jövedelmek = külföldről kapott – külföldiek által kivitt jövedelem
EU = EU-tól kapott támogatás – EU-nak fizetett adó

A pozitív értékek az országot gyarapítják, a negatív értékek megrövidítik. Jól látszik, hogy a külföldi cégek, magánszemélyek egyre növekvő nyereségre tesznek szert az országban.

A GNI és a GDP egymáshoz való viszonya

A magyarországi GDP egy része a külföldiek jövedelme, ezért a nemzeti jövedelem (GNI) kisebb, mint a GDP.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Nemzeti számlák

Ha a magyar cégek és munkavállalók többet tudnának hazahozni megkeresett, megtermelt jövedelmükből, akkor a nemzeti jövedelem a GDP összegét is meg tudná haladni. Más szemszögből nézve, kevesebb külföldi céggel is gyarapodna az ország nemzeti jövedelme. Több idehaza ténykedő, vagy több külföldön sikeres magyar szolgálja érdemben az ország érdekeit.

A GNI-on, vagyis a nemzeti jövedelmen a háztartások, a vállalatok és az állam osztozkodnak. Míg 1995-ben a háztartások kapták ennek a háromnegyedét, addig most már a kétharmadát sem. Vagyis a háztartások kezébe arányaiban lényegesen kevesebb fogyasztásra fordítható jövedelem kerül, mint 30 éve.