Miért használjunk készpénzt?

Jelenleg Magyarországon 8400 milliárd forintot tesz ki a készpénzállomány.
Akik készpénzt használnak, elmaradottak vagy inkább tudatosak?
Melyik a jobb, a technika (látszólag ingyenes) vívmányai, vagy a jó öreg készpénz, azaz a kápé?

Miért érdemes a kis üzletekben fizikai vásárláskor készpénzzel fizetni?

• Hogy megtakarítsuk a kis üzletnek a tranzakciós díjat, amit a bank és a kártyakibocsájtó felé fizet.
  minden egyes fizetésnél: általában 1-2% + rendszerdíj + bankközi jutalék; ezen felül havi díj + POS terminál bérleti díj ; és mindenre jön az ÁFA
• Hogy ne gazdagítsuk újabb adóbefizetéssel (pénzügyi tranzakció illeték) az államot akár azzal is, hogy utalással fizetünk.
• Hogy a kis üzlet a nyereségét saját belátásai szerint használja fel, ezzel a helyi közösséget, munkahelyeket és helyi gazdaságot támogatva.
• Hogy ne monitorozzanak, kövessék nyomon a vásárlásainkat, és a tartózkodási helyünket.
• A készpénzzel jobban ellenőrizhetjük a kiadásainkat. Látjuk, ahogy fogy, így kisebb a veszélye a túlköltekezésnek.
• Azonnal teljesül a fizetés. Azonnal megkapja a másik fél a pénzösszeget, nem kell rá órákig, napokig várnia. Nem nyerészkedik rajta a bank.
• Készpénzzel valóban névtelenül vásárolhatunk vagy adományozhatunk.

Miért nem érdemes elektronikus fizetést (bankkártya, applikáció) használni?

Tegyük fel azt a kérdést, hogy egyáltalán miért kell a vevő és az eladó közé egy harmadik, negyedik félnek beférkőzni haszonszerzés céljából? Ha ezt elfogadjuk, akkor még mindig fennáll, hogy

• a hackerek, kiberbűnözők, csalók mindig egy lépéssel előrébb járnak, mint az óriási pénzt elkérő, védelmet biztosító szervezetek
• folyamatos a kényszer arra, hogy mindig a legújabb eszközökre és szoftverekre legyen szükségünk a fizetések engedélyezéséhez
• kiszolgáltatottjai vagyunk az internetes/telekommunikációs és áramszolgáltatónak ahhoz, hogy fizetni tudjunk
• technikai fennakadás esetén nem tudunk fizetni (nem működik, lemerült a telefon, vagy sérült a bankkártya)
• még ha minimálisan is, de használata villamos energiát igényel (sok kicsi sokra megy)
• nem tudunk fizetni ha nem sajátítjuk el a technológia használatát, vagy pl. betegség ezt nem teszi lehetővé. Nem tudjuk odaadni a szomszádnak, hogy fizessen vele.
• van az a pénz vagy törvény, amiért vásárlási és pénzügyi adatainkat bárkinek eladhatják, kiadhatják

Hogyan szívják el a bankok és az állam a gazdaságból a pénzt?

Tételezzük fel, hogy elmész egy étterembe, és készpénzzel fizetsz, pl. 10.000 Ft-ot.

• Az étterem az általad kapott pénzzel fizet a mosodában
• A mosoda ugyanezzel a pénzzel fizet a tisztítószerért
• A tisztítószer kereskedő ugyanezzel a pénzzel fizet a beszállítójának
• A beszállító bevásárol ezzel a pénzzel

A készpénz ilyen módon történő korlátlan számú megfordulása után is ugyanannyi mennyiségben van jelen a gazdaságban. Nézzük mindezt bankkártyával, vagy átutalással.

• Az étteremben bankkártyával fizetsz. A bankkártyás fizetésnek költsége van az étterem számára – és számodra is, amit úgy hívnak bankkártya éves díj –, ez hozzávetőleg 250 Ft.
• Az étteremnek ki kell pótolnia 250 Ft-tal azt az összeget, amit Tőled kapott (vagy ennyivel kevesebbel gazdálkodhat), hogy fizetni tudjon vele.
• A mosodában az étterem is bankkártyával fizet, ahol a jutalékot a bank most az étteremtől is (bankkártya használat) és a mosodától (tranzakciós díj) is beszedi.
• Ha csak ezt a két lépést és három díjat nézzük, akkor 3 x 250 = 750 Ft vándorolt a bankokhoz, miközben a gazdaságban hatékonyan már csak 9250 Ft kering.

Bejött egy szerepelő a vevő és az eladó közé, aki saját hasznára elvonja a pénzt a gazdaságból, hogy aztán kamatért cserébe kölcsön formájában újra visszajuttassa a szereplőknek. Minél több lépés zajlik le elektronikus fizetéssel, annál jobban híznak a bankok, és annál jobban fogy a pénz a gazdaságból.