Magyarország központi költségvetése
Az állami költségvetés az állam pénztárcájáként fogható fel, amely az állam (várható) bevételeit és kiadásait tartalmazza.
A központi költségvetés bevételei
Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a magyar állam főbb bevételi tételei a következők:
- gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, különadók, játékadó, vállalkozók adói, stb.)
- fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (ÁFA, távközlési-, regisztrációs-, biztosítási-, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, stb.)
- lakossági befizetések (személyi jövedelemadó (SZJA), gépjárműadó, egyéb adó és illetékbefizetések, stb.)
- központi költségvetési szervek befizetései
- önkormányzatok költségvetési szerveinek befizetései
- nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések
Állami költségvetés 2023. év 1. hónap végén
Az állami költségvetés 2023. évben első hónapjában összesen 143 milliárd forint hiányt halmozott fel, januárban 143 milliárddal rontva az egyenleget az előző hónaphoz képest.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,6 milliárd forintos többlettel vették ki a részüket,
amiből a nyugdíjbiztosítási alap 30,2 milliárd, az egészségbiztosítási alap 33,8 milliárd forintnyi pluszt hozott össze január végéig.
Pedig az állam a lakosságtól beszedett bevételei (lakossági befizetések) a 2022. év azonos időszakához képest az alábbiak szerint növekedtek:
2023. január 31.-i állapot
| Tétel | Összeg
(milliárd Ft) | Eddig befolyt összeg
változása az előző
évhez képest |
|---|
| Éves tervezet | Eddig befolyt |
|---|
| ÁFA | 7 985,9 | 866,13 | +15,3% |
| Jövedéki adó | 1 464,9 | 144,04 | +44,0% |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 332,4 | 33,82 | +23,5% |
| Biztosítási adó | 219,4 | 9,80 | +26,3% |
| SZJA | 4 060,5 | 371,85 | +37,8% |
| Illetékek | 273,7 | 18,40 | +1,0% |
| Kiskereskedelmi adó | 205,2 | 1,18 | +73,6% |
| Gépjárműadó | 100,5 | 0,65 | -46,8% |
A jövedéki adó közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek, így az alkoholtermékek, a dohánytermékek és az energiatermékek értékesítése,
illetve felhasználása után kell megfizetni. Európai uniós szabályok rögzítik a jövedékiadó-köteles termékeket és az adózás módját.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki és postai tranzakciókra terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie (de így vagy úgy áthárítja a számlatulajdonosra). Alapja az az összeg, amivel a pénzügyi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli.
A kiskereskedelmi adót a kiskereskedőkre szabták ki ugyan, de mivel az árbevétel alapján kerül megállípításra, ezért beépítik az árakba, ami így 3-4 százalékkal növeli az árakat, és végső soron a lakosság fizeti meg.
Magyarország központi költségvetésének éves bevételei
A számok milliárd Forintban értendők.
2023* = tervezet
Zöld vonal: teljes bevétel, Piros vonal: teljes kiadás
Ha a piros vonal a zöld vonal felett van, akkor költségvetési hiány (államadósság) alakul ki.
Arányok a teljes bevételen belül
| Év | Gazdálkodó
szervezetektől | Lakossági és fogyasztáshoz
kötődő befizetésekből |
|---|
| 2016 | 12,8% | 52,7% |
| 2017 | 11,9% | 53,3% |
| 2018 | 10,5% | 57,6% |
| 2019 | 9,5% | 58,7% |
| 2020 | 10,0% | 56,5% |
| 2021 | 10,7% | 59,2% |
| 2022 | 13,9% | 56,9% |
| 2023* | 15,1% | 56,2% |
... miközben a tényleges családtámogatások alakulása
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a központi költségvetésből évről évre mekkora összeget fordítanak a családok anyagi támogatására.
A számok milliárd Forintban értendők.
2023* = tervezet
A családtámogatások emelkedésének oka, hogy az életkezdési letéti számlákon (Babakötvény) lévő
összeg az inflációt meghaladó mértékben kamatozik, valamint a Start-számlára történő befizetések után járó állami támogatás maximum összege 2022-ben a duplájára emelkedett. Ez pedig kiadásnövekedés az állam számára.
GDP arányosan is csökken évről évre a családtámogatás, mert a családtámogatások összege alig változik, miközben a magyar GDP évről évre nő.
|
