Központi költségvetés lakossági befizetései
Az állami, központi költségvetés az állam pénztárcájaként fogható fel, amely az állam (várható) bevételeit és kiadásait tartalmazza.
A magyar központi költségvetés bevételei
Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a magyar állam főbb bevételi tételei a következők:
- gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, különadók, játékadó, vállalkozók adói, stb.)
- fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (ÁFA, távközlési-, regisztrációs-, biztosítási-, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, stb.)
- lakossági befizetések (személyi jövedelemadó (SZJA), gépjárműadó, egyéb adó és illetékbefizetések, stb.)
- központi költségvetési szervek befizetései
- önkormányzatok költségvetési szerveinek befizetései
- nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések
Államháztartás 2025. év 10. hónap végén
A Nemzetgazdasági minisztérium adatai szerint a központi költségvetés a 2025. év első kilenc hónapjában összesen 3667 milliárd forint hiányt halmozott fel, csak októberben
339 milliárddal rontva az egyenleget az előző hónaphoz képest.
A teljes hiányból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 135,5 milliárd forintos hiánnyal vették ki a részüket,
amiből a nyugdíjbiztosítási alap 13,0 milliárd mínuszt, az egészségbiztosítási alap 122,5 milliárd forintnyi mínuszt hozott össze október végéig.
Pedig az állam a lakosságtól beszedett bevételei (lakossági befizetések) az alábbiak szerint növekedtek:
2025. október 31-i állapot
| Tétel | Összeg (milliárd Ft) | Eddig befolyt összeg változása az előző évhez képest | |
|---|---|---|---|
| Éves tervezet | Eddig befolyt | ||
| ÁFA | 8 277,2 | 6 867,17 | +11,2% |
| Jövedéki adó | 1 702,9 | 1 330,04 | -0,3% |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 589,3 | 480,93 | +51,4% |
| Biztosítási adó | 213,1 | 144,85 | -31,2% |
| SZJA | 4 905,4 | 4 047,51 | +8,6% |
| Illetékek | 277,4 | 222,63 | +2,5% |
| Gépjárműadó | 102,7 | 102,19 | +5,2% |
| Kiskereskedelmi adó | 295,3 | 240,14 | +6,4% |
| Népegészségügyi termékadó | 97,0 | 74,31 | -0,5% |
Forrás: Kormányzat Államháztartási jelentése (ÁHT)
Miközben az egész gazdaság szenved, a költségvetésbe ömlik a pénz, de nem a cégektől (főleg nem a multiktól), hanem a lakosságtól. Az állam egyre csak szívja el a pénzt, de vissza nem (szívesen) oszt.
A népegészségügyi termékadó (rövidítve: neta, beceneve: chipsadó)
2011. szeptember 1. óta létezik Magyarországon. Ezt az adót az ÁFÁ-hoz hasonlóan az eladó fizeti be költségvetésbe, de bele van építve az árakba,
tehát végső soron a fogyasztó fizeti meg, ha "egészségtelen" terméket vásárol.
A jövedéki adó közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek, így az alkoholtermékek, a dohánytermékek és az energiatermékek értékesítése,
illetve felhasználása után kell megfizetni. Európai uniós szabályok rögzítik a jövedékiadó-köteles termékeket és az adózás módját.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki és postai tranzakciókra terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie (de így vagy úgy áthárítja a számlatulajdonosra). Alapja az az összeg, amivel a pénzügyi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli.
A kiskereskedelmi adót a kiskereskedőkre szabták ki ugyan, de mivel az árbevétel alapján kerül megállapításra, ezért beépítik az árakba, ami így 3-4 százalékkal növeli az árakat, és végső soron a lakosság fizeti meg.
Magyarország központi költségvetésének éves bevételei
A számok milliárd Forintban értendők.
2024* = tervezet
Zöld vonal: teljes bevétel, Piros vonal: teljes kiadás
Ha a piros vonal a zöld vonal felett van, akkor költségvetési hiány (államadósság) alakul ki.
Jól látszik, hogy a lakossági befizetések közül a legnagyobb bevételt a magyar kormány számára a (világrekorder) ÁFA jelenti, aminek döntő része a kiskereskedelmi forgalomból származik.
Arányok a teljes bevételen belül
| Év | Gazdálkodó szervezetektől | Lakossági és fogyasztáshoz kötődő befizetésekből |
|---|---|---|
| 2016 | 12,8% | 52,7% |
| 2017 | 11,9% | 53,3% |
| 2018 | 10,5% | 57,6% |
| 2019 | 9,5% | 58,7% |
| 2020 | 10,0% | 56,5% |
| 2021 | 10,7% | 59,2% |
| 2022 | 13,9% | 56,9% |
| 2023 | 13,8% | 51,0% |
| 2024 | 13,1% | 55,5% |
| 2025 | 14,7% | 61,0% |
... miközben a tényleges családi támogatások alakulása
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a központi költségvetésből évről évre mekkora összeget fordítanak a családok anyagi támogatására.
A számok milliárd Forintban értendők.
forrás: Nemzetgazdasági minisztérium
A családi támogatásokba tartozik: családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése, életkezdési támogatás.
A családi támogatások emelkedésének oka, hogy az életkezdési letéti számlákon (és a Babakötvény) lévő összeg az inflációt meghaladó mértékben kamatozik, valamint a Start-számlára történő befizetések után járó állami támogatás maximum összege 2022-től a duplájára emelkedett. Ez pedig kiadásnövekedés az állam számára.
GDP arányosan is csökken évről évre a családi támogatás, mert a családi támogatások összege alig változik, miközben a magyar GDP évről évre nő.
Ajánlom
Megosztom
Bejegyzem
Másolom"Manapság minden nagyobb vagyonszerzésnek magánértesülés az alapja."
(Oscar Wilde)