Magyarország központi költségvetése
Az állami költségvetés az állam pénztárcájaként fogható fel, amely az állam (várható) bevételeit és kiadásait tartalmazza.
A központi költségvetés bevételei
Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a magyar állam főbb bevételi tételei a következők:
- gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, különadók, játékadó, vállalkozók adói, stb.)
- fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (ÁFA, távközlési-, regisztrációs-, biztosítási-, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, stb.)
- lakossági befizetések (személyi jövedelemadó (SZJA), gépjárműadó, egyéb adó és illetékbefizetések, stb.)
- központi költségvetési szervek befizetései
- önkormányzatok költségvetési szerveinek befizetései
- nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések
Állami költségvetés 2023. év 8. hónap végén
Az állami költségvetés 2023. évben első nyolc hónapjában összesen 3 298 milliárd forint hiányt halmozott fel, augusztusban
358,3 milliárddal rontva az egyenleget az előző hónaphoz képest.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 93,0 milliárd forintos hiánnyal vették ki a részüket,
amiből a nyugdíjbiztosítási alap 131,2 milliárd, az egészségbiztosítási alap 38,2 milliárd forintnyi pluszt hozott össze augusztus végéig.
Pedig az állam a lakosságtól beszedett bevételei (lakossági befizetések) a 2022. év azonos időszakához képest az alábbiak szerint növekedtek:
2023. augusztus 31.-i állapot
| Tétel | Összeg
(milliárd Ft) | Eddig befolyt összeg
változása az előző
évhez képest |
|---|
| Éves tervezet | Eddig befolyt |
|---|
| ÁFA | 7 985,9 | 4 352,38 | +0,1% |
| Jövedéki adó | 1 464,9 | 885,60 | +8,6% |
| Pénzügyi tranzakciós illeték | 332,4 | 223,25 | +24,1% |
| Biztosítási adó | 219,4 | 141,59 | +75,9% |
| SZJA | 4 060,5 | 2 629,76 | +62,3% |
| Illetékek | 273,7 | 160,92 | -5,0% |
| Kiskereskedelmi adó | 205,2 | 115,63 | +150,7% |
| Gépjárműadó | 100,5 | 65,79 | +3,4% |
A jövedéki adó közvetett adófajta, melyet bizonyos termékek, így az alkoholtermékek, a dohánytermékek és az energiatermékek értékesítése,
illetve felhasználása után kell megfizetni. Európai uniós szabályok rögzítik a jövedékiadó-köteles termékeket és az adózás módját.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki és postai tranzakciókra terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie (de így vagy úgy áthárítja a számlatulajdonosra). Alapja az az összeg, amivel a pénzügyi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli.
A kiskereskedelmi adót a kiskereskedőkre szabták ki ugyan, de mivel az árbevétel alapján kerül megállapításra, ezért beépítik az árakba, ami így 3-4 százalékkal növeli az árakat, és végső soron a lakosság fizeti meg.
Magyarország központi költségvetésének éves bevételei
A számok milliárd Forintban értendők.
2023* = tervezet
Zöld vonal: teljes bevétel, Piros vonal: teljes kiadás
Ha a piros vonal a zöld vonal felett van, akkor költségvetési hiány (államadósság) alakul ki.
Arányok a teljes bevételen belül
| Év | Gazdálkodó
szervezetektől | Lakossági és fogyasztáshoz
kötődő befizetésekből |
|---|
| 2016 | 12,8% | 52,7% |
| 2017 | 11,9% | 53,3% |
| 2018 | 10,5% | 57,6% |
| 2019 | 9,5% | 58,7% |
| 2020 | 10,0% | 56,5% |
| 2021 | 10,7% | 59,2% |
| 2022 | 13,9% | 56,9% |
| 2023* | 15,1% | 56,2% |
... miközben a tényleges családtámogatások alakulása
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a központi költségvetésből évről évre mekkora összeget fordítanak a családok anyagi támogatására.
A számok milliárd Forintban értendők.
2023* = tervezet
forrás: Pénzügyminisztérium
A családtámogatások emelkedésének oka, hogy az életkezdési letéti számlákon (Babakötvény) lévő
összeg az inflációt meghaladó mértékben kamatozik, valamint a Start-számlára történő befizetések után járó állami támogatás maximum összege 2022-től a duplájára emelkedett. Ez pedig kiadásnövekedés az állam számára.
GDP arányosan is csökken évről évre a családtámogatás, mert a családtámogatások összege alig változik, miközben a magyar GDP évről évre nő.
|
Megosztom