TB járulékok alakulása

Egyre több nyugdíjas, egyre kevesebb járulékfizető = növekvő terhek az aktív dolgozókon.

A nyugdíj és az egészségügyi ellátás problémája abból adódik, hogy a munkavállalók által fizetett, tőlük az államhoz befolyt járulék nem elegendő, noha a mellékelt táblázatot nézve - jól látható, hogy az elmúlt évek alatt hogyan változott a béren belüli járulékok aránya - a bérből levont járulék aránya (a bérek növekedésével párhuzamosan az összege is) folyamatosan emelkedik.

Mi lehet az ok? Egyre kevesebb a valódi, Magyarországon foglalkoztatott, egyre többen esnek ki a járulékfizetők köréből, s a fizetők többségétől is a lehető legkisebb, a minimálbér alapján kivetett összeget vonják le.

A 1988-tól a személyijövedelemadó-rendszer bevezetésekor a munkavállalók keresetét 10 százalék társadalombiztosítási járulék terhelte meg. 1992-ben ezt szétválasztották nyugdíjbiztosítási-, illetve egészségbiztosítási járulékra. A táblázat csak a változásokat tünteti fel, a közben eltelt években nem változtak a járulékok.

2020. július 1-től összevonták a bruttó bérből levonásra kerülő járulékokat. A 10%-os nyugdíjjárulékot, 7%-os egészségbiztosítási járulékot és 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot egy közös 18,5%-os TB járulékká vonták össze. A különböző célokra irányuló arányok ezen belül továbbra is fennállnak.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét minden magyar állampolgárnak meg kell fizetnie, vagy egyénileg, vagy a munkáltatója által. Aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan levonja a fizetéséből (lásd fenti táblázat alapján), aki azonban nem, annak minden hónapban saját magának kell fizetnie ezt az összeget. A kismamák ellátásaiból automatikusan levonják az TB járulék összegét, és a nyugdíjasoknak sem kell külön fizetniük.

Nyugdíj

Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár. A nők esetén elegendő egyetlen feltétel is, a 40 év jogosultsági idő megszerzése. A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjjárulék befizetésre került (a jövedelemből vagy keresetből levonva). A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Ha valakinek nincsen elegendő szolgálati ideje, akkor nem jogosult a nyugdíjra.

1992-től az egészségbiztosítási járuléknak nem volt felső határa, de a nyugdíjjárulékot csak a járulékfizetési felső határig kellett megfizetni. 2013. január 1-jétől megszűntetésre került a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó felső határ.

Tetszett?!

Ajánlom

Megosztom

Megosztom

"Ha az emberek negyedrész annyit költenének arra, hogy jót tegyenek másokkal, mint arra, hogy kárt tegyenek maguknak, nyoma se volna nyomornak."
(Móra Ferenc)