TB járulékok alakulása
Egyre több nyugdíjas, egyre kevesebb járulékfizető = növekvő terhek az aktív dolgozókon.
A nyugdíj és az egészségügyi ellátás problémája abból adódik, hogy a munkavállalók által fizetett, tőlük az államhoz befolyt járulék nem elegendő,
noha a mellékelt táblázatot nézve - jól látható, hogy az elmúlt évek alatt hogyan változott a béren belüli járulékok aránya - a bérből levont járulék aránya (a bérek növekedésével párhuzamosan az összege is) folyamatosan emelkedik.
Mi lehet az ok? Egyre kevesebb a valódi, Magyarországon foglalkoztatott, egyre többen esnek ki a járulékfizetők köréből, s
a fizetők többségétől is a lehető legkisebb, a minimálbér alapján kivetett összeget vonják le.
| Béren belüli járulékok arányának alakulása |
|---|
| | Nyugdíj
járulék | Ebből
magán nyugdíj | Egészségb.
járulék | TB járulék
összesen |
|---|
| 1988 | - | - | - | 10,0 % |
| 1992 | 6,0 % | - | 4,0 % | 10,0 % |
| 1998 | 7,0 % | 6,0 % | 3,0 % | 10,0 % |
| 1999 | 8,0 % | 6,0 % | 3,0 % | 11,0 % |
| 2003 | 8,5 % | 7,0 % | 3,0 % | 11,5 % |
| 2004 | 8,5 % | 8,0 % | 4,0 % | 12,5 % |
| 2006 | 8,5 % | 8,0 % | 6,0 % | 14,5 % |
| 2007 | 8,5 % | 8,0 % | 7,0 % | 15,5 % |
| 2008 | 9,5 % | 8,0 % | 6,0 % | 15,5 % |
| 2011 | 10,0 % | - | 6,0 % | 16,0 % |
| 2012 | 10,0 % | - | 7,0 % | 17,0 % |
| 2020 | - | - | - | 18,5 % |
A 1988-tól a személyijövedelemadó-rendszer bevezetésekor a munkavállalók keresetét 10 százalék társadalombiztosítási járulék
terhelte meg. 1992-ben ezt szétválasztották nyugdíjbiztosítási-, illetve egészségbiztosítási járulékra. A táblázat csak a változásokat tünteti fel, a közben eltelt
években nem változtak a járulékok.
2020. július 1-től összevonták a bruttó bérből levonásra kerülő járulékokat. A 10%-os nyugdíjjárulékot, 7%-os egészségbiztosítási
járulékot és 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot egy közös 18,5%-os TB járulékká vonták össze. A különböző célokra irányló arányok ezen belül továbbra is fennállnak.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét minden magyar állampolgárnak meg kell fizetnie, vagy egyénileg, vagy a munkáltatója által.
Aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan levonja a fizetéséből (lásd fenti táblázat alapján), aki azonban nem, annak minden hónapban saját magának kell fizetnie ezt az összeget.
A kismamák ellátásaiból automatikusan levonják az TB járulék összegét, és a nyugdíjasoknak sem kell külön fizetniük.
Nyugdíj
Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni:
szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár.
A nők esetén elegendő egyetlen feltétel is, a 40 év jogosultsági idő megszerzése. A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjjárulék befizetésre került (a jövedelemből vagy keresetből levonva). A törvény külön meghatározza azokat az
időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak.
Ha valakinek nincsen elegendő szolgálati ideje, akkor nem jogosult a nyugdíjra.
1992-től az egészségbiztosítási járuléknak nem volt felső határa, de
a nyugdíjjárulékot csak a
járulékfizetési felső határig kellett megfizetni. 2013. január 1-jétől megszűntetésre került a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó felső határ.
|
