Magyar államadósság 2022-ben

A jelenlegi – 2022.08.31-i állapot szerint – magyar államadósság összesen 44 236 milliárd forint, amiből 10 511 milliárd forintnyi deviza és 33 158 forint alapú tartozás.
Az államadósság 31 897 milliárd forintot kitevő forint alapú állampapírjaiból 181 milliárd forint (0,57%) Babakötvény, 9 255 milliárd forint (29,01%) pedig lakossági állampapírok formájában a magyar lakosság kezében van.

A számok milliárd forintban értendők.

forrás: ÁKK

Mérföldkövek a magyar államadósságban

2001 – 2008 között Magyarországon a kedvező külső körülmények és a 2006-ig tartó gazdasági növekedés ellenére kis mértékben, de folyamatosan nőtt az államadósság, ami a költségvetés jelentős túlköltekezésére vezethető vissza: az államháztartás hiánya átlagosan a GDP közel 7 százaléka volt évente.

2008. novemberben került sor az IMF-hitelként emlegetett hitelcsomag felvételére: a 20 milliárd eurós (ez a deviza hitel 5 400 milliárd forintnak felelt meg) hitelkeret nagy részét, 11,9 milliárdot az Európai Bizottság, 6,5 milliárdot az IMF, 1 milliárdot a Világbank adott, mindebből Magyarország 14,2 milliárd eurót hívott le végül közel fél év alatt.

2011. júniusban végbement a magánnyugdíjpénztári vagyon átvétele jelentősen befolyásolta a magyar államadósság alakulását. A pénztárak eljuttatták tagjaik vagyonát az államnak. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.

2012. második felétől a jegybanki alapkamat tartós és jelentős csökkenésével megkezdődött a lakosság megtakarításainak átrendeződése: a háztartások a kedvezőbb hozamok reményében a pénzintézetek helyett a Magyar Államkincstárba vitték pénzüket. Ami a lakosságnak megtakarítás, az az államnak hitel, azaz államadósság.

2020. elejétől a koronavírus járvány hatására a Kormány indokolatlan beszerzésekbe (300 ezer lélegeztetőgép, tesztek, EU által nem jóváhagyott vakcinák) kezdett, melyeket hitelből finanszírozott.

2021. szeptemberében mivel a Kormány nem akart korábban megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak, így nem érkezett az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak a megfelelő mértékű támogatás. Így deviza kötvénykibocsátással jelentős pénzt vett fel az állam a nemzetközi pénzpiacon: a magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában.