Magyar államadósság naprakészen

Államadósság 2023-ban

A jelenlegi – 2023.08.31-i állapot szerint – magyar államadósság összesen 48 262 milliárd forint, amiből 12 319 milliárd forintnyi deviza és 35 830 forint alapú tartozás.
Az államadósság 34 909 milliárd forintot kitevő forint alapú állampapírjaiból 233 milliárd forint (0,67%) Babakötvény, 9 289 milliárd forint (26,61%) pedig lakossági állampapírok formájában a magyar lakosság, továbbá 2 307 milliárd forint (6,61%) diszkontkincstárjegy, ami vegyesen a lakosság és az intézmények kezében van.

Alakulása

A számok milliárd forintban értendők.

Forrás: Államadósság Kezelő Központ

Mérföldkövek a magyar államadósságban

2001 – 2008 között Magyarországon a kedvező külső körülmények és a 2006-ig tartó gazdasági növekedés ellenére kis mértékben, de folyamatosan nőtt az államadósság, ami a költségvetés jelentős túlköltekezésére vezethető vissza: az államháztartás hiánya átlagosan a GDP közel 7 százaléka volt évente.

2008. novemberben került sor az IMF-hitelként emlegetett hitelcsomag felvételére: a 20 milliárd eurós (ez a deviza hitel 5 400 milliárd forintnak felelt meg) hitelkeret nagy részét, 11,9 milliárdot az Európai Bizottság, 6,5 milliárdot az IMF, 1 milliárdot a Világbank adott, mindebből Magyarország 14,2 milliárd eurót hívott le végül közel fél év alatt.

2011. júniusban végbement a magánnyugdíjpénztári vagyon átvétele jelentősen befolyásolta a magyar államadósság alakulását. A pénztárak eljuttatták tagjaik vagyonát az államnak. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.

2012. második felétől a jegybanki alapkamat tartós és jelentős csökkenésével megkezdődött a lakosság megtakarításainak átrendeződése: a háztartások a kedvezőbb hozamok reményében a pénzintézetek helyett a Magyar Államkincstárba vitték pénzüket. Ami a lakosságnak megtakarítás, az az államnak hitel, azaz államadósság.

2020. elejétől a koronavírus járvány hatására a Kormány indokolatlan beszerzésekbe (300 ezer lélegeztetőgép, tesztek, EU által nem jóváhagyott vakcinák) kezdett, melyeket hitelből finanszírozott.

2021. szeptemberben mivel a Kormány nem akart korábban megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak, így nem érkezett az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak a megfelelő mértékű támogatás. Így deviza kötvénykibocsátással jelentős pénzt vett fel az állam a nemzetközi pénzpiacon: a magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában.

A 2023. év indításául (január első hetében) Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár (mintegy 1600 milliárd forint) mértékben. Szeptember 5-én összesen 1,75 milliárd euró (kb. 680 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 éves futamidejű államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ vélhetően a Budapest Airport megvásárlása miatt.

Ne legyenek kétségeink az államadósságot mi (és gyerekeink, unokáink, dédunokáink) fizetjük vissza adók, vagy megszorításokat követő adóemelések formájában. Kormányok, miniszterelnökök jönnek, mennek, az adósság viszont marad!

Államcsőd

Államcsőd akkor következik be, ha az állam (gazdasági, vagy politikai okok miatt) fizetésképtelenné válik, és nem képes törleszteni adósságait (vagy azok egy részét), vagy nem tudja teljesíteni pénzbeli kötelezettségeit. Mindegy mekkora az államadósság a hitelezők felé mindig teljesítenie kell az államnak.

Tetszett?!

Ajánlom

Megosztom

Megosztom

"Még mindig jobb fölöslegeseket tudni, mint semmit."
(Seneca)