Magyar államadósság naprakészen

Államadósság 2025-ben

A jelenlegi – 2025.03.31-i állapot szerint – magyar államadósság összesen 57 760 milliárd forint, amiből 17 068 milliárd forintnyi deviza (29,55%) és 40 468 forint alapú (70,06%), a maradék egyéb tartozás.

Az államadósság 39 590 milliárd forintot kitevő forint alapú állampapírjaiból 449 milliárd forint (1,13%) Babakötvény, 10 858 milliárd forint (27,42%) pedig lakossági állampapírok formájában a magyar lakosság, továbbá 2 710 milliárd forint (6,84%) diszkontkincstárjegy, ami vegyesen a lakosság és az intézmények kezében van.

Az államadósság az elmúlt 12 hónap alatt 54 314 milliárd forintról 6,34 százalékkal nőtt.

Alakulása

A számok milliárd forintban értendők.

Forrás: Államadósság Kezelő Központ

Magyar államadósság 2024-ben

A magyar államadósság 2024. év végén még "csak" 55 479 ezer milliárd forint volt. 2024 végére 1 év alatt 9,07 százalékkal, közel 4 615 ezer milliárd forinttal nőtt. A devizaadósság kerek 21 százalékkal nőtt, a forintadósság pedig 5 százalékkal. A devizaadósság így a teljes adósságon belül 26,9 százalékról 29,9 százalékra emelkedett.

Kamatokra 2024-ben összesen 3 613 ezer milliárd forintot fizetett ki az állam (az előző évi 2 764 milliárd forint után).
Innen vágtunk neki a 2025-ös évnek.

Mérföldkövek a magyar államadósságban

2001 – 2008 között Magyarországon a kedvező külső körülmények és a 2006-ig tartó gazdasági növekedés ellenére kis mértékben, de folyamatosan nőtt az államadósság, ami a költségvetés jelentős túlköltekezésére vezethető vissza: az államháztartás hiánya átlagosan a hazai bruttó össztermék (GDP) közel 7 százaléka volt évente.

2008. novemberben került sor az IMF-hitelként emlegetett hitelcsomag felvételére: a 20 milliárd eurós (ez a deviza hitel 5 400 milliárd forintnak felelt meg) hitelkeret nagy részét, 11,9 milliárdot az Európai Bizottság, 6,5 milliárdot az IMF, 1 milliárdot a Világbank adott, mindebből Magyarország 14,2 milliárd eurót hívott le végül közel fél év alatt.

2010. május végén, amikor a II. Orbán-Kormány megkezdte hivatalát, a teljes magyar államadósság 19 933 milliárd forint volt. A választások megnyerésétől a hivatalba lépésig a FIDESZ államcsőd-közelséget terjesztő megnyilvánulásai miatt az euró 265 Ft-ról 281 Ft-ig gyengült. Így rögtön, 1 hónap leforgása alatt a magas devizakitettség miatt 600 milliárddal nőtt a forintban nyilvántarott államadósság.

2011. júniusban végbement a magánnyugdíjpénztári vagyon átvétele jelentősen befolyásolta a magyar államadósság alakulását. A pénztárak eljuttatták tagjaik vagyonát az államnak. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.

2012. második felétől a jegybanki alapkamat tartós és jelentős csökkenésével megkezdődött a lakosság megtakarításainak átrendeződése: a háztartások a kedvezőbb hozamok reményében a pénzintézetek helyett a Magyar Államkincstárba vitték pénzüket. Ami a lakosságnak megtakarítás, az az államnak hitel, azaz államadósság.

2020. elejétől a koronavírus járvány hatására a Kormány indokolatlan beszerzésekbe (300 ezer lélegeztetőgép, tesztek, EU által nem jóváhagyott vakcinák) kezdett, melyeket hitelből finanszírozott.

2021. szeptemberben mivel a Kormány nem akart korábban megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak, így nem érkezett az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak a megfelelő mértékű támogatás. Így deviza kötvénykibocsátással jelentős pénzt vett fel az állam a nemzetközi pénzpiacon: a magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában.

A 2023. év indításául (január első hetében) Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár (mintegy 1600 milliárd forint) mértékben. Szeptember 5-én összesen 1,75 milliárd euró (kb. 680 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 éves futamidejű államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ.

A 2024. januárban Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket: 2,5 milliárd dollár (mintegy 850 milliárd forint) mértékben 12 éves és 1,5 milliárd euró (kb. 600 milliárd forint) 5,5 éves futamidő mellett. Áprilisban 400 milliárd forint (1,0 milliárd EUR) összegű projektfinanszírozó devizahitel lehívása növelte a devizaadósságot. Szeptember 5-én került sor japán jenben denominált ún. Szamuráj kötvények kibocsátására közel 100 milliárd forint értékben.

A 2025. januárban Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 2,5 milliárd euró (mintegy 1040 milliárd forint) mértékben.

Ne legyenek kétségeink az államadósságot mi (és gyerekeink, unokáink, dédunokáink) fizetjük vissza adók, különadók, vagy megszorításokat követő adóemelések formájában. Kormányok, miniszterelnökök jönnek, mennek, az adósság viszont marad!

Államcsőd

Államcsőd akkor következik be, ha az állam (gazdasági, vagy politikai okok miatt) fizetésképtelenné válik, és nem képes törleszteni adósságait (vagy azok egy részét), vagy nem tudja teljesíteni pénzbeli kötelezettségeit. Mindegy mekkora az államadósság, a hitelezők felé mindig teljesítenie kell az államnak.