Magyar államadósság naprakészen

Államadósság 2024-ben

A jelenlegi – 2024.07.31-i állapot szerint – magyar államadósság összesen 55 189 milliárd forint, amiből 16 046 milliárd forintnyi deviza (29,07%) és 39 026 forint alapú (70,71%) tartozás.

Az államadósság 38 140 milliárd forintot kitevő forint alapú állampapírjaiból 344 milliárd forint (0,90%) Babakötvény, 10 882 milliárd forint (28,53%) pedig lakossági állampapírok formájában a magyar lakosság, továbbá 2 382 milliárd forint (6,25%) diszkontkincstárjegy, ami vegyesen a lakosság és az intézmények kezében van.

Az államadósság az elmúlt 12 hónap alatt 48 136 milliárd forintról 14,65 százalékkal nőtt.

Alakulása

A számok milliárd forintban értendők.

Forrás: Államadósság Kezelő Központ

Magyar államadósság 2023-ban

A magyar államadósság 2023. év végén még "csak" 50 865 ezer milliárd forint volt. Az év végére 11,65 százalékkal, közel 5 303 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság annak ellenére, hogy a forint előző évhez képesti erősödése kedvezően hatott a devizaadósságra. A devizaadósság kerek 20 százalékkal nőtt, a forintadósság pedig 9,2 százalékkal. A devizaadósság így a teljes adósságon belül 25 százalékról 26,9 százalékra emelkedett.

Kamatokra 2023-ban összesen 2 764,2 ezer milliárd forintot fizetett ki az állam (az előző évi 2 102 milliárd forint után).
Innen vágtunk neki a 2024-es évnek.

Mérföldkövek a magyar államadósságban

2001 – 2008 között Magyarországon a kedvező külső körülmények és a 2006-ig tartó gazdasági növekedés ellenére kis mértékben, de folyamatosan nőtt az államadósság, ami a költségvetés jelentős túlköltekezésére vezethető vissza: az államháztartás hiánya átlagosan a hazai bruttó össztermék (GDP) közel 7 százaléka volt évente.

2008. novemberben került sor az IMF-hitelként emlegetett hitelcsomag felvételére: a 20 milliárd eurós (ez a deviza hitel 5 400 milliárd forintnak felelt meg) hitelkeret nagy részét, 11,9 milliárdot az Európai Bizottság, 6,5 milliárdot az IMF, 1 milliárdot a Világbank adott, mindebből Magyarország 14,2 milliárd eurót hívott le végül közel fél év alatt.

2010. május végén, amikor a II. Orbán-kormány megkezdte hivatalát, a teljes magyar államadósság 19 933 milliárd forint volt. A választások megnyerésétől a hivatalba lépésig a FIDESZ államcsőd-közelséget terjesztő megnyilvánulásai miatt az euró 265 Ft-ról 281 Ft-ig gyengült. Így rögtön, 1 hónap leforgása alatt a magas devizakitettség miatt 600 milliárddal nőtt a forintban nyilvántarott államadósság.

2011. júniusban végbement a magánnyugdíjpénztári vagyon átvétele jelentősen befolyásolta a magyar államadósság alakulását. A pénztárak eljuttatták tagjaik vagyonát az államnak. A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.

2012. második felétől a jegybanki alapkamat tartós és jelentős csökkenésével megkezdődött a lakosság megtakarításainak átrendeződése: a háztartások a kedvezőbb hozamok reményében a pénzintézetek helyett a Magyar Államkincstárba vitték pénzüket. Ami a lakosságnak megtakarítás, az az államnak hitel, azaz államadósság.

2020. elejétől a koronavírus járvány hatására a Kormány indokolatlan beszerzésekbe (300 ezer lélegeztetőgép, tesztek, EU által nem jóváhagyott vakcinák) kezdett, melyeket hitelből finanszírozott.

2021. szeptemberben mivel a Kormány nem akart korábban megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak, így nem érkezett az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak a megfelelő mértékű támogatás. Így deviza kötvénykibocsátással jelentős pénzt vett fel az állam a nemzetközi pénzpiacon: a magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában.

A 2023. év indításául (január első hetében) Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár (mintegy 1600 milliárd forint) mértékben. Szeptember 5-én összesen 1,75 milliárd euró (kb. 680 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 éves futamidejű államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ.

A 2024. januárban Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket: 2,5 milliárd dollár (mintegy 850 milliárd forint) mértékben 12 éves és 1,5 milliárd euró (kb. 600 milliárd forint) 5,5 éves futamidő mellett. Áprilisban 400 milliárd forint (1,0 milliárd EUR) összegű projektfinanszírozó devizahitel lehívása növelte a devizaadósságot. Szeptember 5-én került sor Magyarország soron következő, japán jenben denominált ún. Szamuráj kötvényeinek kibocsátására közel 100 milliárd forint értékben.

Ne legyenek kétségeink az államadósságot mi (és gyerekeink, unokáink, dédunokáink) fizetjük vissza adók, vagy megszorításokat követő adóemelések formájában. Kormányok, miniszterelnökök jönnek, mennek, az adósság viszont marad!

Államcsőd

Államcsőd akkor következik be, ha az állam (gazdasági, vagy politikai okok miatt) fizetésképtelenné válik, és nem képes törleszteni adósságait (vagy azok egy részét), vagy nem tudja teljesíteni pénzbeli kötelezettségeit. Mindegy mekkora az államadósság a hitelezők felé mindig teljesítenie kell az államnak.