itt vagy most:     »

Nyugdíjas infláció

Az infláció - más néven a pénzromlás mértéke - azt fejezi ki, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénznem. Méréséhez a KSH összeállít egy fogyasztói kosarat különböző termékekből és szolgáltatásokból, amik az átlagos magyar háztartások fogyasztását reprezentálják. Az infláció ezen fogyasztói kosár árváltozásával mérhető.

A nyugdíjasokra vonatkozó infláció számítása során a termékek és szolgáltatások köréből elhagyásra kerülnek a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételek, mint pl. iskolai, óvodai, bölcsődei étkezés, gyermekruházat, tankönyv, tanszer, írószer, oktatási szolgáltatás. Három kitüntetett termék-, illetve szolgáltatáscsoport - élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások - aránya ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60%, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában ez az arány csak 45% körüli.

A fogyasztási kiadások megoszlása az árindexekben (%)
Főcsoportok Normál Nyugdíjas
Élelmiszerek24,96026,787
Szeszes italok, dohányáruk9,8568,624
Ruházkodási cikkek3,4101,930
Tartós fogyasztási cikkek6,6255,607
Háztartási energia7,6499,951
Egyéb cikkek, üzemanyagok *19,68319,358
Szolgáltatások27,81727,743
Összesen100,000100,000

* A gyógyszerek és gyógyáruk az "Egyéb cikkek, üzemanyagok" kategóriába tartoznak, ahol a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a "normál" fogyasztóiár-indexben 3,1%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 6,3%.

Aktuális infláció, nyugdíjas infláció alakulása



Infláció alakulása 2016-ban - normál és nyugdíjas infláció

A nyugdíjas fogyasztói kosár alapján (vagyis a "normál"-nál nagyobb élelmiszer-, gyógyszer- és rezsiköltség-arányt figyelembe véve) számolt infláció 2016-ban 0,6 százalék volt átlagosan. A normál infláció átlaga viszont 0,4 százalék volt. Vagyis a nyugdíjasok nagyobb áremelkedést érzékeltek, mint az aktív keresők.
2016 december végén a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ugyanez a nyugdíjas fogyasztói kosarat tekintve 1,7% drágulást jelentett.

Az infláció számítás ilyenfajta különbsége (az átlagos és az egy év alatt végbemenő) felveti a kérdést, hogy a nyugdíjemelés melyiket veszi alapul. (valószínű, hogy a kormányzati kommunikáció szerinti kedvezőbbet).

A 2016-os nyugdíjemelés (1,6 százalék) meghaladta ugyan az átlagos nyugdíjas inflációt, ám a nyugdíj reálértékének 1 százalékos emelkedése jócskán elmarad egyrészt a propagandában szereplő emelkedés, másrészt a reálkeresetek 4-5 százalék körüli növekedése mögött.


Van véleményed az árak emelkedéséről? Oszd meg velünk »




Valamennyi nyugdíj témánk:
Nyugdíjemelés    |    Infláció    |    Nyugdíjkorhatárok    |    Nyugdíjminimum    |    Típusok    |    Utalási időpontok    |    Kalkulátor    |    Hírek

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is! 😉