itt vagy most:    

TB járulékok alakulása

Egyre több nyugdíjas, egyre kevesebb járulékfizető = növekvő terhek az aktív dolgozókon.

A nyugdíj és az egészségügyi ellátás problémája abból adódik, hogy a munkavállalók által fizetett, tőlük az államhoz befolyt járulék nem elgendő, noha a mellékelt táblázatot nézve - jól látható, hogy az elmúlt évek alatt hogyan változott a béren belüli járulékok aránya - a bérből levont járulék aránya (a bérek növekedésével párhuzamosan az összege is) folyamatosan emelkedik.

Mi lehet az ok? Egyre kevesebb a valódi, Magyarországon foglalkoztatott, egyre többen esnek ki a járulékfizetők köréből, s a fizetők többségétől is a lehető legkisebb, a minimálbér alapján kivetett összeget vonják le.

Béren belüli járulékok arányának alakulása
 Nyugdíj
járulék
Ebből
magán nyugdíj
Egészség.
járulék
TB járulék
összesen
1988- - - 10,0 %
19926,0 % - 4,0 %10,0 %
19987,0 % 6,0 %3,0 %10,0 %
19998,0 % 6,0 %3,0 %11,0 %
20038,5 % 7,0 %3,0 %11,5 %
20048,5 % 8,0 %4,0 %12,5 %
20068,5 % 8,0 %6,0 %14,5 %
20078,5 % 8,0 %7,0 %15,5 %
20089,5 % 8,0 %6,0 %15,5 %
201110,0 % - 6,0 %16,0 %

A 1988-tól a személyijövedelemadó-rendszer bevezetésekor a munkavállalók keresetét 10 százalék társadalombiztosítási járulék terhelte meg. 1992-ben ezt szétválasztották nyugdíjbiztosítási-, illetve egészségbiztosítási járulékra. A táblázat csak a változásokat tünteti fel, a közben eltelt években nem változtak a járulékok.



Az egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét minden magyar állampolgárnak meg kell fizetnie, vagy egyénileg, vagy a munkáltatója által. Aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan levonja a fizetéséből (lásd fenti táblázat alapján), aki azonban nem, annak minden hónapban saját magának kell fizetnie ezt az összeget. A kismamák ellátásaiból automatikusan levonják az TB járulék összegét, és a nyugdíjasoknak sem kell külön fizetniük.


Nyugdíj

Öregségi nyugdíjat a társadalombiztosítás rendszerében két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: szolgálati idő és a nyugdíjkorhatár. A nők esetén elegendő egyetlen feltétel is, a 40 év jogosultsági idő megszerzése. A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a nyugdíjjárulék befizetésre került (a jövedelemből vagy keresetből levonva). A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Ha valakinek nincsen elegendő szolgálati ideje, akkor nem jogosult a nyugdíjra.

1992-től az egészségbiztosítási járuléknak nem volt felső határa, de a nyugdíjjárulékot csak a járulékfizetési felső határig kellett megfizetni. 2013. január 1-jétől megszűntetésre került a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó felső határ.

Tetszett az írásunk? Oszd meg másokkal is!

Ha értesülni szeretnél az oldalunkon megjelenő hírekről, akkor kedveld, és kövesd Facebook üzemanyagár like oldalunkat!